A kormányszóvivő Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének kijelentéseire reagált, amely szerint a brüsszeli testület minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében.

Kovács azt mondta, az év második felében dűlőre kell jutni a migráció kérdésben, ezért próbálják Magyarországot arra kényszeríteni, hogy intézkedéseit vonja vissza. Magyarország készen áll a tárgyalásokra, de a migráció kérdésében kialakított álláspontjából nem enged.

Kovács Timmermansnak a felsőoktatási törvény módosításáról és a civil szervezeteket érintő törvényről tett kijelentéseire is reagált. Előbbivel kapcsolatban azt mondta, a jogalkotási szakasz lezárult, jogszabályt felfüggeszteni nem lehet, de ez nem jelenti azt, hogy nincs megoldás.

Tárgyalni kell, a miniszterelnök pedig kinevezte Altusz Kristófot erre a feladatra - tette hozzá. A kormány szerint nincsenek teljesíthetetlen feltételek a törvényben, amelynek célkitűzése, hogy minden Magyarországon működő egyetemre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak - közölte a szóvivő, hozzátéve, a "Soros-egyetem rektora és a Soros-szervezetek tudatosan félrevezetik a közvéleményt".

Kovács arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok szerint alkotmányos szinten nincs lehetőség kormányközi megállapodásra azt mondta, a törvény szövegében benne van, hogy bármely tagállam szintjén is lehet megállapodást kötni. A törvény módosításának szerinte semmilyen kapcsolata nincs a tanszabadsággal és az egyetemi autonómiával, szabályozási kérdésről van szó.

Az USA-ban is van ilyen

A civil törvénnyel kapcsolatban azt mondta, a bevándorlást aktívan támogató szervezetek egyértelműen komoly külföldi finanszírozásban részesülnek, tehát külföldi befolyás alatt vannak, és erről minden magyar állampolgárnak tudnia kell. Az átláthatóság megteremtését célzó javaslatot a Fidesz-frakció benyújtotta, a kormány pedig támogatja - fűzte hozzá.

Kovács megjegyezte, a törvény alapját egy az Egyesült Államokban 1930 évek óta létező úgynevezett FARA (Foreign Agents Registration Act - külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény) törvény adja, a magyar szabályozás azonban sok elemében enyhébb az amerikainál.

Szánalmas vádaskodás

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - aki a V4, valamint hat kelet-európai, illetve dél-kaukázusi állam külügyminisztereivel találkozott szerdán Varsóban - az MTI kérdésére "szánalmas vádaskodásnak" minősítette Timmermans fellépését. Szijjártó Péter szerint " az EB alelnöke az elmúlt két évben azért támadta Magyarországot, mert a bizottság és az ő személyes álláspontja ellenére is képesek voltunk eredményes választ adni az illegális bevándorlásra".

A legyel külügyminiszter is Magyarország védelmére kelt

Lengyelország elutasítja az Európai Bizottság (EB) mindenfajta zsarolását, a testület messzemenően túllép hatáskörén - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szerdán Varsóban annak kapcsán, hogy Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke a nap folyamán Brüsszelben lépéseket helyezett kilátásba az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében.

Waszczykowski a visegrádi csoport (V4) és a Keleti Partnerség hat országa külügyminisztereinek varsói tanácskozását követő, a cseh, a szlovák, a magyar diplomácia vezetője, valamint Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos részvételével megtartott sajtóértekezlet végén nyilatkozott erről.

A legyelek nem járulnak hozzá az ilyen zsaroláshoz

"Lengyelország sokszor hangsúlyozta, hogy nem egyezik bele az ilyen típusú zsarolásokba az EB részéről" - mondta Waszczykowski. Szerinte az EB-nek őrködnie kellene az alapszerződésekben rögzített négy uniós szabadságelv felett, "de nem kellene olyan széles hatáskörrel rendelkeznie, amely révén a tagállamok minden történését felügyeli".

Az EU tagállamok "szuverének, függetlenek, megfelelő alapszerződések kapcsolják össze őket, de az EB, és különösen Timmermans úr messzemenően túllép hatáskörén" - értékelte a lengyel külügyminiszter.

A V4, valamint hat kelet-európai, illetve dél-kaukázusi állam külügyminiszterei szerdán Varsóban a Keleti Partnerségről szóló novemberi brüsszeli EU-csúcstalálkozó előtt egyeztetnek. A találkozón az Egyesült Királyság, Észtország, Horvátország, Málta, Románia, Svédország, Szlovénia is képviseli magát.