Nagy István Emlékeztetett: "azt szerettük volna", hogy ne tíz különböző helyen dőljön el, hogy miként hasznosítják a földet bérbe adás útján, hanem egy központban, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) történhessenek meg a döntések egy szabály mentén.

"Természetesen tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és tanulmányozzuk azokat az észrevételeket, amiket tett" - mondata az államtitkár. Hozzátette: "természetesen az Ab feltételeinek figyelembevételével fogunk dönteni majd a jövőről, úgy készítjük el majd a módosító javaslatunkat is", ami így kerül majd az Országgyűlés elé.

Kapcsolódó

Az alkotmánybírósági határozatot követően három természetvédő szervezet - a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége - közös közleményt jutatott el az MTI-hez, amelyben elégedettségüknek adtak hangot az Ab döntésével kapcsolatban.


Mint írják: az Alkotmánybíróság hétfői döntése új reményt adhat a magyarországi természetvédelemnek. Az állami tulajdonú védett területek vagyonkezeléséről szóló törvény elbukott, a szakma és az emberek akarata érvényesült a gyors gazdasági nyerészkedéssel szemben. A természetvédők elvárják a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az Alkotmánybírósági döntést és végleg tegyen le a nemzeti park igazgatóságok gyengítésének szándékáról - olvasható a közleményben.

Az Alkotmánybíróság hétfői nyilvános határozathirdetésén közölte, alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása. A testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.

Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek.

Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult részben közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhet a természetvédelem korábban elért szintje.

Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a törvény kétharmados többséget igénylő részének feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolná elsősorban gazdasági elvek alapján.

A törvény ebben a formában nem hirdethető ki.