Így segítene a kormány a legrászorultabbakon

A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31 százaléka volt érintett, szemben a 24,2 százalékos uniós átlaggal - ezzel az erős mondattal kezdődik az anyag, mely szerint a népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció (a depriváció általában megfosztottságot, hiányt jelent; az anyagi javaktól való megfosztottság pedig a szegénység - olvasható a Magyar Virtuális Enciklopédiában).

A RSZTOP célcsoportját három társadalmi csoport alkotja: a szegény családban élő gyermekek, azaz azok a 0-3 éves korosztály tagjai, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak; a közterületen élők, azaz az utcai szociális szolgálat nyilvántartásában szereplő utcán élő, vagy éjjeli menedékhelyen alvó személyek; illetve a rendkívül alacsony jövedelmű személyek, akik legfeljebb a mindenkori nyugdíjminimum 130 százalékának megfelelő havi jövedelemmel rendelkező rokkantsági vagy nyugellátásban részesülnek, továbbá a rokkantsági vagy az időskorúak járadékában részesülők.

Amit tennének értük

Az Operatív Program segítségével három tevékenységet végeznének: a megfelelő étkezés biztosítását, a társadalmi felzárkózást elősegítő alapvető fogyasztási cikkek beszerzését, továbbá másodlagos jelleggel, nem önálló elemként kísérő intézkedéseket.

És hogy mit kapnak pontosan a rászorulók? Meleg vagy hideg ételt, ami kizárólag közétkeztetés vagy partnerszervezetek által a rászoruló személyek egy csoportjának nyújtott meleg étel és ital (népkonyhák, vagy a téli krízisidőszakokban biztosított meleg ital és élelem), valamint hideg készétel és ital osztás formájában biztosítható.

Tervbe van véve a segélycsomag is, melyben többek közt csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, hal- és egyéb húskonzerv, UHT tej, UHT kakaó, olaj, cukor, méz, gabonapehely, száraztészta, rizs, liszt, zöldségek és gyümölcsök tartósított formában, eltartható zöldség és gyümölcs, szárazhüvelyesek, valamint gyümölcslé és zöldséglé lenne megtalálható, de mint írják, az élelmiszerosztásnál szem előtt kell tartani a speciális étkezési igényű, továbbá a tartósan beteg és tartós fogyatékossággal élő személyek igényeit is. A lényeg, hogy a tételek legalább 6 hónapos szavatossági idővel és az egészséges táplálkozást szolgáló összetétellel (pl. alacsony cukor-, sótartalmú és a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő transz-zsírsav tartam) rendelkezzenek. Erre azért van szükség, mert különben az ennél rövidebb szavatossági idő nem teszi lehetővé, hogy a legyártást követő kiosztási időszak végén átadott élelmiszerek még megfelelően hosszú szavatossági idővel rendelkezzenek.

A dokumentum megemlíti azt is, hogy a hajléktalanoknál a fogyasztásra kész élelmiszerek élveznének előnyt, mondván ekkor olyan kenyér és pékáru és az ebből készült hideg étel (pl. szendvics) is a csomag részét képezheti, melyek szavatossági ideje nem éri el a 6 hónapot. A támogatásból olyan vitaminkészítményeket is kaphatnának az érintettek, melyek orvosi felügyelet nélkül is biztonságosan szedhetők, adagolhatók, illetve a kiosztásnál kielégítő tájékoztatás adható a felhasználásukról.

Amennyiben a fogyasztási cikkeket nézzük, úgy a szegény gyermekek számára babacsomagot, ruházati termékeket, az életkornak megfelelő könyveket, tisztálkodó és mosószereket, illetve az állandó lakóhely fűtését szolgáló tüzelőt (a közműszolgáltatás keretei között elérhető tüzelők kivételével) biztosítanának.

A dokumentumban azt is hangsúlyozták, hogy a rászoruló személyektől a nekik juttatott termékekért vagy felkínált szolgáltatások igénybevételéért semmilyen jogcímen sem kérhető díj vagy bármilyen ellentételezés.

Hány embert érint összesen?

A statisztikák szerint 2013 novemberében 543.690 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ebből mintegy 85 ezren voltak 0 és 3 év közöttiek. Mivel ők hasonló számú családban éltek, így a két vagy több 0-3 éves gyermeket nevelő családok száma 1000 alatti - olvasható az anyagban. A dokumentum készítői szerint másodlagosan a célcsoportba vonhatók azok a gyermekek is, akik megfelelnek a fent nevesített kritériumoknak, de önhibájukon kívül a valóságban nem részesülnek a nevesített támogatásokból.

A célcsoportot tovább bontanák rászoruló, óvodába járó és tanköteles korú rászoruló gyermekekre. Mint írják, a program végrehajtása során elsőbbséget élveznek azon rászoruló gyermekek és kisgyermekek, akik nem járnak intézménybe, a gyermekeket egyedül nevelő szülők és a három vagy több gyermeket nevelő családok. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű térségekben a célcsoport egésze jogosult, ennek indoka, hogy a gyermekek körében növekszik az anyagi rászorultság.

A közterületen, éjjeli menedékhelyen és átmeneti szállón élő személyek esetében ötezer főre tehető a napi rendszerességgel elérhető személyek köre, míg a rendkívül alacsony jövedelmű személyek létszáma megközelítőleg 140 ezer fő.

A jelenlegi elképzelések szerint a leginkább rászoruló támogatásban részesülő személyeket az érintett önkormányzatok és/vagy a partnerszervezetek választják ki, de közben törekedni kell arra, hogy a támogatásra való jogosultság igazolása ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet sem a célcsoport, sem a működtető intézményrendszer számára.

Nem csak ezzel segítenek

Természetesen a következő hét évben nem csak ezzel az egy programmal támogatnák az elszegényedő rétegeket, így a hazai finanszírozású programokon kívül többek közt az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon (EFOP) belül is találhatunk például "Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése" című intézkedést, de a közterületen élők, illetve a rendkívül alacsony jövedelműek is kaphatnak támogatást az EFOP-ból.