Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára szerint az alkalmazott tudományok egyetem kategória bevezetésével jobban szeretnének közeledni a munkaerő-piaci igényekhez.

Közösségi képzőközpontok várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre - mondta, példaként említve Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát. Lehetőségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. E központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli. Az a cél, hogy az érintett régiók, városok, ne legyenek elzárva a felsőoktatási hozzáféréstől.

Egyszerűsödik az intézmények közötti együttműködés, az adott fenntartóhoz tartozó intézmények más telephelyen, más infrastruktúrával indíthatnak képzések megállapodás alapján, és nem szükséges újabb akkreditáció.

Létrehozzák a bachelor profession típusú képzési formát, amelynek lényege, hogy azok a hallgatók, akik nem tudományos vonalon szeretnének haladni, az adott diszciplína üzemeltetésére vonatkozó tudást szerezhessenek. Ez a képzési forma is alapképzésnek számít majd, és hároméves lesz.

A hallgatók állami ösztöndíjas képzésből költségtérítéses képzésbe való átsorolásának feltételei megváltoznak, két év átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni. A hallgatók az egyetemre való bekerülés idején és az onnan történő kikerüléskor kompetencia-mérésen vesznek majd részt, hogy lássák milyen képességekkel rendelkeznek, illetve az adott intézmény mit tett hozzá a diák tudásához. Azt a célt tűzték ki továbbá, hogy a hallgatók egyetemi éveik alatt az általuk felvett kreditek 10 százalékát idegen nyelven hallgathassák - mondta az államtitkár, jelezve: az intézmények irányába követelmény, hogy ennek a lehetőségét teremtsék meg.

Új formaként megjelenik a mesteroktató, amely régi igény a felsőoktatási intézmények részéről. Ezek olyan szakemberek lesznek, akik a gyakorlati életből érkeznek és gyakorlatorientált képzést nyújtanak. Eddig ez tiszteletbeli cím volt csak, a jövőben az akkreditáció során is figyelembe vehető lesz.

Módosulás, hogy az egyetemi tanárok kontaktórája - amikor nemcsak előadást tartanak, hanem a hallgatókkal is foglalkoznak - csökken, a docenseké változatlan marad, az egyetemi adjunktusoké, tanársegédeké kismértékben nő. Követelmény lesz, hogy mindenkinek az idő 20 százalékát kutatási tevékenységre kell fordítania, és ezt dokumentálni is kell.

Új elem, hogy az egyetemi oktatóknak lehetőségük lesz tevékenységüket határon túli magyar nyelvű oktatási intézményben folytatni. Egy adott megállapodás alapján ezt finanszírozni is tudják, a költségvetésben ez külön tételként szerepel majd.

Részletesen rögzítették a rektor feladatkörét és pontosították a kancellárét. Kitér a javaslat a konzisztóriumra is, amelynek az elmúlt időszak vitái után meghatározták feladatkörét: előzetes egyetértési jogot gyakorol a szenátus döntéseinél. Tagjait az egyetem, annak környezete és a hallgatói önkormányzat javasolja a szakminiszternek.

A kormány szerdai ülésén ezen változtatások mellett döntött arról is, hogy az agrárképzésben megjelenik az osztott mellett az osztatlan képzés. Jelenleg 12 helyen folyik agrárképzés, át kell gondolni azt is, milyen struktúrában tudnak magasabb színvonalú képzést biztosítani, és hatékonyabbá kell tenni a kutatást is.

Erősítenénk az orvosképzést is - tette hozzá Palkovics. A cél a felvehető orvostanhallgatók számának növelése. A képzési helyek száma nem nő, de növelni kell a minősített oktatók számát, javítani kell a laboratóriumi hátteret, az infrastruktúrát, különösen a Semmelweis Egyetemen, és fejleszteni kell a klinikai rendszert. Jelezte: külön előterjesztés fog készülni, ami 3-4 hét múlva várható. Erősítenék az állatorvosi képzést is.

Változás, hogy a hallgatói tisztségviselők maximum négy évig tölthetik be funkciójukat, illetve megjelenik a hallgatói méltóság megsértésének elkerülésére vonatkozó szabályozás, valamint a vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

A kormányülésen a ppp-konstrukciókkal összefüggésben döntöttek egy olyan üzleti modellről, amellyel két év alatt - évente 17,5 milliárdos ráfordítással - jelentős megtakarítást lehet majd elérni. A modell 26 projektet érint, s a finanszírozási terhek jelentősen csökkennek.

Az elmúlt néhány hónapban áttekintették, mind az ötven, felsőoktatást terhelő konstrukciót, hogy mennyiben van szükség ezen épületekre. Van olyan intézmény, ahol a dologi költségek több mint fele a konstrukció finanszírozása, eközben a hallgatói létszám jelentősen csökkent. Az államtitkár három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: mindenkivel leülnek és egyenként tárgyalnak, s ha a jövőbeni működéshez szükséges az épület, az intézmény fogja használni. Ha a hallgatói létszám nem igényli, akkor ha piacképesek az ingatlanok, értékesítik, ha pedig lehet más állami célra használni, akkor ily módon hasznosítják. Utána a felszabaduló térítési összeget visszaforgatva valósulhat meg a kiváltás.

Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár elmondta: néhány nap múlva kormányrendeletben jelenik meg szakjegyzék, amelyet a rektori konferenciával egyetértésben öntöttek végleges formába.