Az elmúlt évben kismértékben tovább nyílt az olló a legkedvezőtlenebb és a legkedvezőbb anyagi helyzetben lévő háztartások között úgy, hogy az előbbiek fogyasztásuk további - ám a 2012-esnél kisebb mértékű - visszafogására kényszerültek, míg utóbbiak végre növelni tudták költéseiket - derül ki a KSH friss adataiból.

A legalsó (legszegényebb) jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összes egy főre jutó havi fogyasztása 2013-ban 35 ezer forint, míg a legfelső (leggazdagabb) jövedelmi ötödbe eső családoké 126 ezer forint volt, vagyis a különbég 3,6-szeres - az országos átlag 67 ezer forint volt tavaly.

 

Forrás: KSH

Szűk kétharmad járt rosszabbul

A családok fogyasztásának volumene reálértéken az alsó három jövedelmi ötödben (0,8, 1,8 és 0,6 százalékkal) csökkent, a felső két ötödben viszont (1,5, illetve 0,7 százalékkal) növekedett. Rezsicsökkentés ide vagy oda, a hazai háztartások 60 százalékában tehát újabb nadrágszíj-összehúzásról szólt az év, ami a fennmaradó 40 százalék vásárlásainak bővülésével azt eredményezte, hogy a fogyasztás országos átlagban stagnált.

A képhez hozzá tartozik, hogy 2012-ben még 2,4 százalékos fogyasztáscsökkenést mért összehasonlító árakon a KSH. Tavalyelőtt annyival rosszabb volt a helyzet, hogy 2011-hez képest a leggazdagabb ötöd háztartásainak éves fogyasztási kiadása reálértéken 1,2, míg a legszegényebbeké 6,2 százalékkal csökkent.

Kevesebbet költöttek dohányra, de nem mindenki

A háztartásoknak az alapvető szükségletek (az étkezés, a lakhatás, a munkába és az iskolába járás költségeinek) fedezése után, a többi szükségletük kielégítésére fordítható összeg aránya mind a legszegényebbek, mind a legtehetősebbek esetében emelkedett. Az alsó ötödben 1 százalékponttal, 31,7 százalékra, a felső ötödben 2,7 százalékponttal, 46,0 százalékra - az országos átlag 38,4 százalék, ami 1,2 százalékponttal magasabb az előző évinél.

 

Forrás: KSH

A fenti táblázat azt mutatja, hogy az országos átlagot tekintve az élelmiszer-fogyasztás összehasonlító áron számítva nem változott, és reálértéken számítva csak az élvezeti cikkekre (szeszes italokra és dohánytermékekre), valamint az egyéb termékekre (testápolásra, személyes használati cikkekre, biztosításokra és pénzügyi szolgáltatásokra) költöttek kevesebbet a háztartások a 2012. évinél.

2013-ban tovább erősödött az előző évi tendencia, miszerint reálértéken legnagyobb mértékben (11 százalékkal) a szeszes italokra, dohányárukra fordított kiadások estek vissza, a dohányáruk fogyasztásának jelentős (16,5 százalékos) és a szeszes ital fogyasztásának kismértékű (1 százalékos) csökkenésének következtében.

A trafikrendszer kiépítése - ami az árusítóhelyek számának csökkenését, esetenként egyes települések ellátatlanságát eredményezte -, valamint a dohánytermékek jelentős, 12 százalék feletti áremelkedése még inkább arra ösztönözte a dohányzókat, hogy változtassanak a dohányzási szokásaikon. Cigarettavásárlásra összehasonlító áron az előző évinél 21 százalékkal kevesebbet fordítottak a háztartások, míg a cigarettadohány-, pipadohány-vásárlások volumene egy év alatt 10 százalékkal nőtt. 2013-ban jelentősen megváltozott a vásárolt dohányáruk összetétele, a cigarettán kívüli egyéb dohányáruk aránya 4,4 százalékponttal emelkedett, és így már a dohánytermékek közel ötöde tartozik e csoportba.

A háztartások helyzetének javulását jelzi, hogy már a nem alapvető szükségletekre; ruházkodásra, lakberendezésre, kultúrára és szórakozásra, valamint vendéglátásra és üdülésekre is változatlan áron a 2012. évinél többet költöttek, amihez az alacsonyabb bázis is hozzájárult. A háztartások lakásfenntartási és háztartási energiára fordított kiadásai 2013-ban folyó áron 3,8 százalékkal csökkentek.

Ahol a szegényebbek vannak többségben

Az egyes régiókban nagyon eltérő jövedelmi helyzetben vannak a háztartások. Országosan minden jövedelmi ötödbe a háztartások 20 százaléka tartozik, ezzel szemben a legkedvezőbb helyzetben lévő közép-magyarországi háztartások 60 százaléka a két felső (4. és 5.) jövedelmi ötödbe, míg az alsó két (1. és a 2.) jövedelmi ötödbe együtt csak negyedük tartozik. A legkedvezőtlenebb anyagi körülmények között élő észak-magyarországi háztartások jövedelmi ötödök szerinti megoszlása éppen fordított: az alsó két (1. és a 2.) jövedelmi ötödbe 60 százalékuk, a két felső (4. és 5.) jövedelmi ötödbe pedig csak a negyedük tartozott. Észak-Alföldön és Dél-Alföldön is ehhez hasonlóak az arányok.

Összehasonlító árakon a fogyasztás szintje Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön nem érte el a 2012-es szintet. Az észak-alföldi háztartások lemaradása kismértékben csökkent, de a háztartások havi kiadása még így is itt volt a legalacsonyabb 2013-ban.

Forrás: KSH

Közép-Magyarországon a lakosság élelmiszer-fogyasztási szokásai jelentősen eltérnek az országos átlagtól, ez részben a magasabb életszínvonallal, részben a városi népesség magas arányával magyarázható. Közép-Magyarországon az elfogyasztott élelmiszerek csupán 2,5 százalékát termelik meg saját maguk a háztartások, míg a többi régióban ez az arány 7,4-15,9 százalék. Figyelemre méltó, hogy az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő észak-magyarországi régióban termel legkevesebb háztartás saját fogyasztásra zöldséget, gyümölcsöt.

Így hatott a rezsicsökkentés

Ami az egyes tételekre elköltött forintok megoszlását illeti, az élelmiszerre, a szeszes italra és a dohányárura, továbbá a közlekedésre fordított kiadások volumene az alsó jövedelmi ötödben nőtt, míg a legfelső jövedelmi ötödben csökkent az előző évhez képest. Ezzel szemben a magasabb jövedelműek egészségügyi és oktatási kiadásai reálértéken nőttek, míg a legalsó ötödbe tartozóké e főcsoportokban csökkentek. Az élelmiszerek aránya a legalsó jövedelmi ötödben még nőtt, a legfelső ötöd esetében viszont már csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A lakásfenntartás aránya a jövedelmi skála mindkét végén csökkent, amiben jelentős szerepet játszott a háztartási energia árának csökkentése.

Forrás: KSH

 

A rezsicsökkentés miatt országos átlagban a lakásfenntartási kiadások aránya a háztartások fogyasztásában hosszabb idő óta először csökkent 1,5 százalékponttal, 25,6 százalékra. A háztartások kiadásaiknak így is több mint felét, 50,4 százalékát költik lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre. Az energiára fordított kiadások már 2012-ben is csökkentek, akkor a fogyasztás tudatos visszafogása játszotta a főszerepet.

A legfelső jövedelmi ötödbe tartozók a legtöbb élelmiszerből (a cereáliák és a burgonya kivételével) többet fogyasztottak, mint a legalsó ötödbe tartozók. Az élettani szempontból értékesebb tej és tejtermékek, valamint a zöldségek esetében csökkent 2013-ban az egy főre jutó mennyiségi különbség, a gyümölcsök esetében pedig változatlan maradt az egy évvel korábbihoz képest. Az előbb említett termékcsoportok esetében a legkedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévők számottevő - és a válságot követő években tovább növekvő - elmaradása 2013-ban tehát mérséklődött. Ez leginkább azzal függ össze, hogy az alsó ötöd háztartásai 2013-ban már nem folytatták a szűkösebb anyagi forrásokhoz való - a korábbi években az elfogyasztott élelmiszer-mennyiségek csökkenésében is megnyilvánuló - alkalmazkodást.

A felső ötödben a családok viszont jobb anyagi lehetőségeikkel a válság után még egy ideig fenn tudták tartani korábbi fogyasztási szintjüket, így az előbb említett alkalmazkodást később kezdték, és körükben az egy főre jutó élelmiszer-mennyiség - a gyümölcs kivételével - az összes élelmiszerfajta esetében még 2013-ban is csökkent.