Így szakad szét Magyarország - megjöttek a friss adatok

Újabb olyan adatsor látott napvilágot, amely a hazai tehetősek és a legszegényebbek, illetve a felsőfokú végzettségűek és az érettségivel nem rendelkezők közötti szakadék szélesebbé válását jelzi. Az adatok a rezsicsökkentés felemás hatásait is mutatják.

Tovább nyílt az olló az első félévben az egy évvel korábbihoz képest Magyarországon a legtehetősebbek és a legszegényebbek között a KSH friss fogyasztási adatsorai szerint. Ennél is meglepőbb lehet az a tény, hogy csak a gazdaságilag legjobb helyzetben lévők összfogyasztása tudott bővülni, a többiek csökkenésével szemben. Igaz, a rezsicsökkentés annyi haszonnal járt, hogy háztartások másra a korábbinál valamivel többet tudtak költeni. (Amint arról korábban beszámoltunk, az egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható is nőtt az elmúlt években, a kormány álláspontja szerint pedig az egyenlőtlenségek kezelése nem az szja-rendszer dolga.)

Az első félévben az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások átlaga folyó áron 0,5 százalékkal 64,3 ezer forintra nőtt, változatlan áron számolva azonban - vagyis az árváltozások hatását kiszűrve - 1,8 százalékos visszaesés történt. A fogyasztási főcsoportok többségében csak néhány százalékos elmozdulás következett be, ami alól a szeszes italok és dohányáruk jelentenek kivételt. Itt ugyanis - az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés következtében - 10 százalékot meghaladó zuhanást mutatott ki a KSH. Ezen belül a cigarettafogyasztás 17 százalékkal csökkent, az egyéb dohányárukból viszont ugyanennyivel többet fogyasztottak. (Megjegyzendő, hogy mindez még a trafikrendszer elindulása előtt, ám a közösségi helyeken történő dohányzás tilalmának bevezetése után történt, másfelől a szeszes italokra költött összegeket a házipálinka-szabadságharc is csökkenthette - utóbbi odacsapott a szeszipari vállalatok forgalmának is.)

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A rezsicsökkentés felemásan éreztette hatását (lásd keretes írásunkat lejjebb): az energia olcsóbb lett, a háztartások az enyhe tél ellenére mégis többet fizettek, ugyanis többet is fogyasztottak - ez a tendencia a középiskolai végzettségű háztartásoknál érvényesült a legnagyobb mértékben. Hasonló volt a helyzet a szintén - ám világpiaci okok miatt - olcsóbbá váló üzemanyagok esetében is, a háztartások érdemben - közel 5 százalékkal - növelni tudták közlekedésre fordított kiadásaikat is. Élelmiszerre az egy évvel korábbinál kevesebbet, ruházatra, lábbelire viszont többet költöttek a háztartások.

Jobb helyzetben a tehetősek

Jelentős különbségek vannak ugyanakkor a fogyasztási kiadások alakulásában az iskolai végzettséget - és ezzel részben összefüggésben - a jövedelmi helyzetet tekintve. Ahogyan a KSH összeállítása fogalmaz: a háztartások fogyasztásának dinamikája 2012 I. féléve és 2013 I. féléve között jelentős különbségeket mutat a különböző jövedelmi ötödökben. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbségek erősödtek: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása mintegy 3,6-szerese a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztásának. Egyedül a leggazdagabb ötödben élő háztartások összfogyasztásának volumene nőtt 2012 azonos időszakához képest, 1,4 százalékkal, míg a többi háztartásé csökkent, leginkább a legszegényebbeké, 3,4 százalékkal. Ezt mutatja az alábbi ábra:

Az élelmiszerre valamint szeszes ital és dohányárura fordított kiadás volumene mindegyik ötöd esetében visszaesett, míg a közlekedés volt az egyetlen fogyasztási főcsoport, ahol mindegyik ötöd esetében nőttek a kiadások. A legjobb jövedelmi helyzetben levők fogyasztása a többi kvintilishez képest három főcsoportban is lényegesen erősebb dinamikát mutatott. A ruházatra és lábbelire fordított kiadásaik 18,0, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra fordított kiadásaik 16,8 százalékkal nőttek reálértéken, vagyis e területeken a dinamika többszöröse az országos átlagnak. Hasonlóan tempósan, 17 százalékkal nőttek a legtehetősebbek egészségügyi kiadásai, szemben az országos átlag 2,5 százalékos csökkenésével.

Ugyanígy nőtt a különböző iskolai végzettségű háztartások fogyasztása közötti különbség, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező háztartások helyzete tovább javult. Csak a legképzettebbek tudták a fogyasztási színvonalukat a 2012. I. félévivel azonos szinten tartani, az érettségizettek és az érettségivel nem rendelkező háztartások fogyasztása pedig volumenben 1,5 illetve 3,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. E tendenciát mutatja az is, hogy 2013 I. félévében az alacsony iskolai végzettségű és a középiskolával rendelkező háztartások összes fogyasztása a diplomások fogyasztásának 52,0 százalékát, illetve 75,1 százalékát tették ki, míg egy évvel korábban ennél többet, 53,7 és 76,2 százalékát.

Így hatott a rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés hatására csökkent a lakásfenntartásra fordított kiadások aránya, a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettséggel rendelkező háztartásoknál jelentősen, 2,1, illetve 1,7 százalékponttal, a középiskolai képesítéssel rendelkező háztartásoknál pedig kisebb mértékben, 0,2 százalékponttal. Ez nagyobb mozgásteret biztosított a háztartásoknak a további kiadásaik fedezésére: az alacsony iskolai végzettségű háztartások élelmiszer-kiadásaikra az összfogyasztásukból 0,7 százalékponttal nagyobb hányadot tudtak fordítani 2013 I. félévében, mint egy évvel korábban.