A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hét tagja közül hatan szavaztak 20 bázispontos alapkamat-csökkentésre, Pleschinger Gyula 10 bázispontos csökkentés mellett foglalt állást a testület legutóbbi, szeptember 24-i kamatdöntő ülésén - derül ki az üléséről szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvből. Az alapkamat 3,60 százalékra csökkent, erre adta voksát Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György és Matolcsy György.
A monetáris tanács szerint a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás, így az inflációs cél középtávú elérése a továbbiakban is laza monetáris politikát indokol. Helyzetértékelésük szerint az elmúlt hónapokban a jegybank inflációs alapmutatói historikusan alacsony dinamikát mutattak. Az alacsony inflációs környezetet az idén több lépcsőben végrehajtott szabályozottár-csökkentések is érdemben támogatják. A visszafogott belső kereslet mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet. A laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve mérsékelt bérdinamikát eredményezhet.
A tanács véleménye szerint a következő negyedévekben a gazdasági növekedés fokozatos gyorsulása várható. Az alapfolyamatok lassú javulásához mind az export, mind pedig a belső keresleti tételek hozzájárulnak. A növekedést rövidtávon továbbra is az export vezetheti, ugyanakkor a háztartások rendelkezésére álló jövedelem vásárlóértéke is emelkedik az alacsony infláció, valamint a közszféra egyes csoportjait megcélzó béremelés miatt.
A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete idén tovább növekedhet, amelyet a javuló cserearány hatására is emelkedő külkereskedelmi egyenleg, a jövedelemegyenleg várhatóan mérséklődő hiánya és az EU-transzferek emelkedő felhasználása magyaráz. A külkereskedelem többlete 2014-ben ugyanakkor - részben a beruházások mellett az importot is növelő növekedési hitelprogram hatására - nem emelkedik tovább. A beruházások előretekintve kedvezőbben alakulhatnak.
A tanács értékelése szerint a magyar gazdaság külső környezetében mind reálgazdasági, mind pénzügyi piaci oldalról jelentkezhetnek olyan fejlemények, amelyek az ország kockázati megítélését kedvezőtlenül érintik és korlátozhatják a monetáris politika mozgásterét. A tagok ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok egyaránt lehetőséget adnak a monetáris kondíciók további lazítására.
A tanács egy tagja felhívta a figyelmet a magyar állampapír-piaci hozamgörbe meredekségének emelkedésére, amely véleménye szerint jelezheti a kamatcsökkentési ciklus folytatásával kapcsolatos piaci aggodalmakat is, ezért - Magyarország magas külföldi finanszírozási igényének figyelembe vételével - óvatosabb mértékű alapkamat-csökkentést javasolt. A többi tanácstag véleménye szerint ugyanakkor az inflációs, valamint reálgazdasági folyamatok, illetve a nemzetközi események az augusztusival megegyező mértékű lazítással vannak összhangban, amelyet az előző kamatdöntés óta a hozamgörbe hosszú oldalán tapasztalt hozamcsökkenés is alátámaszt, így nem látták indokoltnak a kamatvágás mértékének csökkentését.
A tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.
A monetáris tanács következő kamatdöntő ülését 2013. október 29-én tartja, amelyről 2013. november 13-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.