Az adózók által a parlagfűmentesítésre felajánlott szja 1 százalékokból összesen 1,1 milliárd forint jött össze 2009-ben, ám ebből a kormány mindössze 463 milliót szánt valóban az eredeti célra - írja a hvg.hu. A TASZ-szal együtt a földművelésügyi - korábban vidékfejlesztési - tárcától közösen kiperelt adatokból az látszik, hogy a parlagfűpénz nagyobb részét, összesen 642 millió forintot a minisztérium egyszerűen átcsoportosította másra, méghozzá főként az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre, 20 millió forintot pedig az elbocsátások pénzelésére csíptek le.

Miután az első cikk erről megjelent, a Magyar Közlönyben november végén más költségvetési átcsoportosítások között váratlanul megjelent egy rendelkezés, miszerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból "642 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelik el parlagfű elleni közérdekű védekezésre". Vagyis a kormány visszacsoportosított egy pontosan akkora összeget, mint amit korábban létszámleépítésekre, informatikai kiadásokra, tanyafejlesztési programra és a minisztérium "szükségszerű" feladataira költöttek el az adózók parlagfűpénzéből.

A bírósági ítélet alapján megszerzett számlák alapján a félmilliárdos keret jelentős része többek közt a megyei kormányhivatalok, a hozzájuk tartozó földhivatalok, a növény- és talajvédelmi igazgatóságok, illetve más szakmai szervezetek napi fenntartási költségeire, így a különféle közüzemi számlák fizetésére ment el. Úgy látszik, a parlagfű elleni harc jelentős pluszt eredményezett nemcsak a még indokolható telefon- és mobilköltségben, de még a víz-, villany- és csatornafogyasztásnál is. A legkülönfélébb hivatalok ugyanis rendszeres rezsiszámláik egy részére egyszerűen rávezették, hogy annak adott részét a parlagfűpénzből fogják kifizetni. Ezek mellett szóltak számlák villanyszerelésről, tetőjavításról, szőnyegtisztításról, kazánkarbantartásról. Az it-beruházásokra is bőven jutott pénz: szinte minden állami szervezet vásárolt digitális fényképezőt, laptopot vagy személyi számítógépet, illetve nyomtatót. És nem csak egy-egy darabot, több kormányhivatalt találtak, ahol hatosával vették a notepadeket milliós összegért.

Van pár indokoltabbnak tűnő tétel, így a GPS alapú PDA-k beszerzése vagy egy hivatal professzionális térképezőszoftver vásárlása.

De hasonlóak a tendenciák az irodaszereknél: oldalakon keresztül lehetne sorolni a tételeket az irodagéppapírtól a borítékig, a háztartási csomagolópapírtól a tűzőgépekig, melyek arról tanúskodnak, hogy nagy mennyiségű irodaszer nélkül kezelhetetlen ez a közegészségügyi probléma.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal még egy bruttó 649 ezer forintos íróasztal beszerzés egy részét is ennek a keretnek a terhére könyvelte.

A számlák között rengeteg a hivatali gépkocsikkal kapcsolatos: milliós üzemanyagszámlák, karbantartás a teljes szerviztől az egyszerű olajcseréig. A benzinszámlák közt visszatérően vannak 4-5 milliós tételek legtöbbször a Mol Zrt. felé, a legtöbb alján sokszor egyszerűen kézírással annyi van rávezetve, hogy ebből egy adott összeg - az egyiken például 320 ezer forint, míg egy másikon 447 ezer forint - "a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtására felhasználva", aminek "szükségességét, teljesítését, összegszerűségét" igazolják. Nem derül ki, hogy milyen céllal történt az utazás, persze, nem kizárható, hogy a létező és át nem adott útnyilvántartásokból kiderülnie, melyik parlagfű-lelőhelyhez autóztak az illetékesek.

Praktikus szemléletet tükröz a fővárosi kormányhivatal földhivatalának beszerzése is: összesen 522 ezer forintért rendeltek elektromos cipőtisztító gépeket. További részletek a hvg.hu cikkében.