Így teljesít Magyarország Brüsszel szerint - Itt az új jelentés

A bizottság jelentése szerint az aggregált adatok az export fellendülését és a termelékenység növekedését mutatják a legtöbb tagállamban, ezek a jó adatok azonban jelentős külöbségeket takarnak az egyes országok politikái és teljesítménye, valamint az ágazatok között. A jelentés megállapítja, hogy a versenyképességet visszavető sok tényező az uniós tagállamokban hasonló. Ezek között olyanokat említ a bizottsági jelentés, mint a beruházások hiánya, a finanszírozáshoz és a piacokhoz való korlátozott hozáférés - főleg a kis- és középvállalkozások esetében -, magas energiaárak, a befektetésbarát üzleti környezet és közigazgatás hánya.

Az Európai Bizottság jelentése megjegyzi, hogy a válság rámutatott annak fontosságára, hogy erős reálgazdasági és ipari alapok szükségesek az európai gazdaság fellendülésének fenntartásához és erősítéséhez, valamint az EU 2020 céljainak eléréséhez. (Mindez egybecseng a kormány újraiparosítási szándékaival, így valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha arra tippelünk, hogy a kabinet részéről hamarosan egy pozitív kommentár érkezik majd - A szerk.)

A feldolgozóiparban 2008 óta 3,5 millió munkahely veszett el, az árakra nehezedő külső versenyből fakadó nyomás pedig több tagállamban az árrés csökkenéséhez vezetett. Emellett a csökkenő kereslet és a korlátozott hitelhozzáférés következtében lassult a beruházások dinamikája. A feldolgozóipar részesedése az EU bruttó hozzáadott értékében a 2008-as 15,8 százalékról 15,1 százalékra csökkent 2013-ban, miközben a 2020-as cél 20 százalékos részesedés lenne. A bizottság szerint fontos az ipari termelés csökkenésének megállítása, hiszen az EU gazdasági sikereinek ez a kulcsa - az EU exportjának, magán kutatás-fejlesztésének több mint 80 százalékát adja ugyanis, de verenyszférában is minden negyedik munnkahelyet ez az ágazat ad. Ráadásul ezek általában magas kvalifikációt igénylő munkák és minden létrejött feldolgozóipari munka más szektorokban 0,5-2 új munkahelyet hoz létre.

Magyarország közepesen jó és javul

A bizottság jelentése a tagállamok teljesítményét tekintve négy csoportba sorolta a tagállamokat:

• A magas és javuló versenyképességű tagállamok között olyanokat találunk, mint Hollandia, Németország, Dánia, vagy Írország.
• A magas, de stagnáló vagy romló versenyképességű tagállamok csoportjába Belgium, az Egyesült Királyság, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Luxembourg, Svédország és Finnország tartozik.
• A mérsékelt, de javuló versenyképességű tagállamok között találjuk Magyarországot Észtország, Litvánia, Spanyolország, Lettország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Görögország mellett.
• A mérsékelt és stagnáló vagy csökkenő versenyképességű tagállamok között Szlovénia, Bulgária, Horvátország, Málta és Ciprus szerepel.

Akkor mi a baj itthon?

A magyarországi hozzáadott érték nagy részét a feldolgozóiparban a nagy nemzetközi vállalatok adják - ebből is az autóipar emelkedik ki a legjobba, miután ez adja a teljes export 18 százalékát -, ebben az értékláncban azonban a helyi kkv-k integráltsága továbbra is gyenge. (Erről, vagyis a magyar gazdaság duális szerkezetéről itt olvashat részletesen.)

A versenyképesség legproblematikusabb pontja cégek hitelhez jutása: a hitelezési feltételek jelentősen romkottak a nemteljesítő devizahitelek, a magas külső eladósodottság, valamint a pénzügyi szektorra kivetett különadók miatt. Brüsszel elismeri, hogy a helyzet kezelése érdekében az MNB tavaly elindította a növekedési hitelprogramot, amely a kkv-k finanszírozása szempontjából fontos Széchenyi kártyával együtt pozitív változásokat eredményezett. A kockázati tőkéhez való hozzáférés az elmúlt évben javult, de még mindig az EU-átlag alatt van. Ennek a legfontosabb forrása továbbra is a JEREMIE program.

A külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) értéke ismét emelkedni kezdett ugyan - főként az új autóipari beruházásoknak köszönhetően-, de régiós összehasonlításban Magyarország az FDI beáramlás tekintetében lemaradt.

Magyarország a mérsékelt innovátorok közé tartozik, de miközben az ország halad a GDP 1,8 százalékát kitevő k+f költési cél felé, annak elérése megkérdőjelezhető a hosszú távú versenyképesség szempontjából. Míg általában véve a k+f költésekben az üzleti szektor ráfordításai nőttek, a nem-k+f innovációra fordított kiadások indikátorai a cégeknél és a kkv-k házon belüli fejlesztései a 2006-13-as időszakban csökkentek. Sőt, a kkv-knál az innováció egyébként is nagyon halovány (a kkv-knak mindössze 13 százaléka aktív innovációban, szemben a 30 százalékos uniós átlaggal), ami a technológiailag fejlett külföldi vállaltok gyenge átgyűrűző hatását jelzi a helyi kisvállalatokra - jegyzi meg a bizottság.

A munkaerő képzettségét tekintve a bizottság jelentése megjegyzi: a szakképzettség fontos faktora a külföldi tőke vonzásának, de miközben a magyar munkaerő termelékenysége javult a feldolgozóiparban, Magyarország teljesítménye messze elmarad a legjobban teljesítő EU-tagállamtól.

A bizottság jelentése az energiahatékonysággal kapcsolatban megjegyzi, hogy a magyar gazdaság energiaintenzitása összességében enyhén nőtt, de jelentős megtakarítási potanciállal. Az energiaárakkal kapcsolatban a jelentés megállapítja: az árakat a lakossági ágazatban jelentősen csökkentették hatósági szabályozással, amellyel egyúttal a hálózat hosszú távú fenntarthatóságát is kockára tették, miután a szolgáltatók a csökkentett árak miatt nem tudják teljes mértékben fedezni költségeiket. Ezeket a költségeket a szolgáltatók mérsékelhetik az ipari felhasználók révén, ám ezzel a vállalatok versenyképességét rontják. A lakosságnál lenyomott árak emellett az energiahatékonysági beruházásokat is nehezebbé teszik, sőt az új beruházásokra elrettentő hatással lehet. Erre a lehetséges torzító hatásra a 2014-es orszgáspecifikus ajánlásokban is felhívta már a figyelmet a bizottság - áll a jelentésben.

A bizottsági jelentés a fenntarthatósággal kapcsolatban megjegyzi: a zöld gazdaság Magyarországon az olyan infrastrukturális beruházásokban merül ki, mint a víztisztító létesítmények, amelyeknek a nagy részét az EU strukturális alapjai finanszíroznak. A zöld vállalkozások egyáltalán nem vertek még gyökeret Magyarországon, a kkv-k 82 százaléka semmilyen környezetbarát terméket vagy szolgáltatás nem ajánl főleg a kereslet hiánya miatt. A környezetvédelmi termékek aránya is csökkent a teljes exporton belül.

Az állam hatékonyságának igen szerény szintje és a magas adminisztratív terhek már jó ideje Magyarország problémái között szerepelnek - a politikai döntéshozatal terén Magyarország folyamatosan nagyon rosszul tejlesít, a nemzetközi felmérésekben pedig az elmúlt időszakban rontott is a pozícióján. Magyarország 2011-ben két nagyvolumenű programot is hirdetett (Magyary program és a bürokrácia visszaszorítására irányuló program) a közigazgatás rendszerszintű porblémáinak kezelésére - jegyzi meg a bizottság jelentése. Ezeknek a hatásait az üzleti szektor szereplő egyáltalán nem érzik - teszi hozzá a jelentés. Az e-kormányzás terén is messze le van maradva Magyaroszág az EU-átlagtól.

Az üzleti környezet vonatkozásában a jelentés kiemeli, hogy a gyakori törvényi változások kiszámíthatatlanná és bizonytalanná tették a szabályozási környezetet. A bizottság emellett arra is rámutat, hogy 2013-ban ugyan új intézkedéseket vezettek be a közigazgatás átláthatóságának javítására, ám a bizottság szerint ezek ugyan a jó irányba tett lépések, de további intézkedések szükségesek a korrupció hatékony visszaszorítására, különösen a közbeszerzések terén.

A bizottság összességében megállapítja: Magyarország számára létfontosságú, hogy az európai strukturális alapok gazdaságfejlesztési forrásainak nagy része meghozza azokat a strukturális változásokat, amelyek a hosszú távú versenyképességhez szükségesek. Ezeknek a programoknak különösen az infrastruktúra, innováció és fenntarthatóság terén még kihasználatlan potenciált kellene célozniuk. A széleskörű reformok ellenére Magyarországon a közigazgatás még mindig túlságosan körülményes, a szabályozási környezet pedig továbbra is akadálya a versenyképességnek - fogalmaz a bizottság jelentése.

Teendők listája

Ahhoz, hogy az EU gazdasága teljesen felépüljön, még több területen további lépések szükségesek az EU egészében a bizottság szerint.

Az európai ipar versenyképességének fenntartásához így további beruházások szükségesek minden szektorban. A bizottság szerint nagyon fontos továbbá, hogy a vállalati hitelek hiánya - ami  sok tagállamban tapasztalható - ne fojtsa el a fellendülést.

A volatilis árak és az ellátási kockázatok megemelkedése miatt az energia- és nyersanyagfelhasználás hatékonyságának javítása is létfontosságú. Itt a bizottsági jelentés a villamos energia piacának hatékonyabbá tételét, valamint a diverzifikált energiaforrások megteremtését említi mint annak feltételét, hogy a rendelkelkezésre álló energia versenyképes árú legyen Európa-szerte. (Arról, hogy Magyarországon miért drágább egyharmadával az áram, mint Szlovákiában, részletesen korábbi cikkünkben itt írtunk.)

A versenyképességhez az is szükséges lenne a jelentés szerint, hogy csökkenjenek a vállalkozások költségei és a bizonytalansági faktorok a közigazgatási rendszerekben. A bizottság szerint a legtöbb tagállamnak jobban figyelembe kell vennie más területek jogszabályainak és rendelkezéseinek hatását a versenyképességre.