Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 2 százalékkal csökkent. Az ipari export volumene 3,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 6,1 százalékkal visszaesett, azonban a feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 17,2 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 8,3, ezen belül a feldolgozóiparé 12,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalékot) képviselő feldolgozóipar termelése 6,5, a csekély súlyú bányászaté 62 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés egynegyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 5,7 százalékkal nőtt, miközben a közúti gépjármű gyártásáé 19,7 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 16,8 százalékkal bővült. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 79 százalékkal, míg az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 7,3 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mind a belföldi, mind az exportkereslet növekedésének köszönhetően. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 25 százalékot képviselő
húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 12,5 százalékkal emelkedett.
Csupán két alágazatban mértek csökkenést: a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban (6 százalék) és a tejfeldolgozásban (2,2 százalék).
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás haladta meg az egy évvel ezelőtti szintjét, amihez az alacsony bázis hatása is hozzájárult. Jól teljesített a másik két vegyipari alág is: a vegyi anyag, termék gyártása 10,9, a gyógyszergyártás 10 százalékkal nőtt.
Tovább folytatódott a termelés bővülése a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 18,5, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 12,7 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
Hat hónapja tart a visszaesés a feldolgozóipar 5,7 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: a kibocsátás júliusban 9,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) jelentős csökkenése miatt.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében júliusban - 3,5 százalékos létszámnövekedés mellett - 2,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Az ipari termelés mindössze egy régióban, Közép-Dunántúlon csökkent (3 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Pest régióban (16,3 százalék) volt, a többiben 1,7 és 14,2 százalék közötti a növekedés.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 12 százalékkal nagyobb volt a 2017. júliusinál. Az új belföldi rendelések 15,4, az új exportrendelések 11,4 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány július végén 1,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
2018. január-júliusban az előző év azonos időszakához képest:
- Az ipari termelés 3,9 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,9, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,1 százalékkal bővült.
- Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,2 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,6 százalékos létszámbővülés mellett következett be.
- Magyarország minden régiójában emelkedett a termelés, a legnagyobb mértékben Pest régióban (9,3 százalék), a legkevésbé Nyugat-Dunántúlon (1,4 százalék).