Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók az elmúlt év végéig - állapítja meg az Agrár Európa Kft. friss tanulmánya, amely sorra veszi az élelmiszeripart sújtó terheket - a bankadót, a telekommunikációs adót, az energetikai cégeket, valamint a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat, továbbá a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékdíjat (NETA).

Az élelmiszeripar - az agrárium és a kereskedelem szorításában - a többlet terheket nem tudja az árakban érvényesíteni, ezért beruházások maradtak el, vagy tolódtak későbbre, miközben a különadók bevezetése óta 3200 ember veszítette el a munkáját az ágazatban - mutat rá a tanulmány, amely szerint a legnagyobb teher az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégeit sújtja, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is, ahol gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, továbbá rendkívül alacsony a beruházások mértéke is. Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását.

A különadók számított hatása az élelmiszeriparban (millió forint)
201020112012Összesen
Bankadó4202,74279,82158,710 641,2
Kiskereskedelmi adó
3993,62543348610 022,6
Távközlési adó
459,3501518,21478,5
Energiaellátók adója
1703,62075,12147,45926,1
NETA-3274,319 05022 324,3
Összesen10 359,212 673,227 360,350 392,7
Forrás: Agrár Európa Kft.

A hazai élelmiszeripar versenyképességét jól jellemzi, hogy a 2004-es uniós csatlakozás előtt még 90 százalék felett volt a Magyarországon előállított termékek aránya a polcokon, ez mára 65 százalék körüli szintre süllyedt - teszi hozzá a tanulmány.

Az érintett vállalkozások vesztesége 2010-ről 2011-re nyolcszorosára emelkedett, az élelmiszeripari cégek által fizetett társasági adó - árbevétel arányosan - pedig 2003-óta harmadára csökkent. Az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik a magyar mezőgazdasági termékek piacra juttatásában is, így a szektor teljesítményének mérséklődése a magyar gazdaság leginkább növekedésképes szektorát, az agráriumot is visszahúzza - mutat rá az elemzés.