Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók az elmúlt év végéig - állapítja meg az Agrár Európa Kft. friss tanulmánya, amely sorra veszi az élelmiszeripart sújtó terheket - a bankadót, a telekommunikációs adót, az energetikai cégeket, valamint a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat, továbbá a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékdíjat (NETA).
Az élelmiszeripar - az agrárium és a kereskedelem szorításában - a többlet terheket nem tudja az árakban érvényesíteni, ezért beruházások maradtak el, vagy tolódtak későbbre, miközben a különadók bevezetése óta 3200 ember veszítette el a munkáját az ágazatban - mutat rá a tanulmány, amely szerint a legnagyobb teher az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégeit sújtja, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is, ahol gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, továbbá rendkívül alacsony a beruházások mértéke is. Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását.
| 2010 | 2011 | 2012 | Összesen | |
| Bankadó | 4202,7 | 4279,8 | 2158,7 | 10 641,2 |
| Kiskereskedelmi adó | 3993,6 | 2543 | 3486 | 10 022,6 |
| Távközlési adó | 459,3 | 501 | 518,2 | 1478,5 |
| Energiaellátók adója | 1703,6 | 2075,1 | 2147,4 | 5926,1 |
| NETA | - | 3274,3 | 19 050 | 22 324,3 |
| Összesen | 10 359,2 | 12 673,2 | 27 360,3 | 50 392,7 |
| Forrás: Agrár Európa Kft. | ||||
A hazai élelmiszeripar versenyképességét jól jellemzi, hogy a 2004-es uniós csatlakozás előtt még 90 százalék felett volt a Magyarországon előállított termékek aránya a polcokon, ez mára 65 százalék körüli szintre süllyedt - teszi hozzá a tanulmány.
Az érintett vállalkozások vesztesége 2010-ről 2011-re nyolcszorosára emelkedett, az élelmiszeripari cégek által fizetett társasági adó - árbevétel arányosan - pedig 2003-óta harmadára csökkent. Az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik a magyar mezőgazdasági termékek piacra juttatásában is, így a szektor teljesítményének mérséklődése a magyar gazdaság leginkább növekedésképes szektorát, az agráriumot is visszahúzza - mutat rá az elemzés.