A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, a számuk a fővárosban 32-ről 18-ra csökken, így például egy körzethez tartozik majd az I. és az V. kerület a VIII. és a IX. kerület egy részével. Pest megyében az eddigi tizenhat helyett tizenkét, míg a többi megyében kettő és hét közötti választókerületet alakítanak ki. A legtöbb - az eddigi tizenhárom helyett hét - Borsod-Abaúj-Zemplénben, míg a legkevesebb körzet - kettő - Nógrádban lesz.

A választókerületek határai nem lépik a megyehatárokat, és összefüggő területet alkotnak. Az indoklás szerint az új beosztás célja, hogy a választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos - nagyjából 75 ezer - legyen minden körzetben. Az ellenzék viszont mindvégig bírálta a választókerületek kialakítását, mondván, hogy az a kormányoldalnak kedvez.

Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.

Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Ez azt jelenti, hogy ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19 999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat jár pártjának az országos listán (ebben az esetben tehát eggyel több, mint a második helyezettnek).

Megszűnnek a területi listák

A területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, s azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon, az úgynevezett d'Hondt módszerrel. Ennek lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni, vagyis ötszázzal kevesebbet, mint a kormánypártok eredetileg kezdeményeztek. A parlamenti küszöb öt százalék maradt.

A határon túliak is szavazhatnak

A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A parlament elé korábban Kövér László házelnök, a Fidesz választmányi elnöke és a nemzeti összetartozás bizottsága is terjesztett olyan javaslatot, amely létrehozta volna a külhoni egyéni választókerületet, biztosítva, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak a határon túli magyarok. Ezt azonban nem támogatta a parlament hétfőn, a módosító indítványokról döntve.

A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Országos listát nemcsak a pártok, hanem a nemzetiségek is állíthatnak, ehhez mindössze a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy százalékának ajánlása szükséges.

Nemzetiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére nyílik lehetőség úgy, hogy előbb összesítik az 5 százalékos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), majd ezt az eredményt néggyel. Így alakul ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele; ötvenszázalékos részvétel esetén a kvóta valamivel több mint tízezer szavazat lenne tehát.

A pénteki záróvitában a jobbikos Novák Előd arra szólította fel Kubatov Gábort, a Fidesz pártigazgatóját, akinek az új választókerületi beosztást tulajdonította, hogy szólaljon fel és indokolja meg azt. Lázár János zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a választókerületek törvényi szintű szabályozását az Alkotmánybíróság írta elő, és szerinte ezt arányosan és igazságosan tették meg.