Kiemelt fontosságára tekintettel külön kisajátítási célként nevesíti a közjogi megbízatást betöltő személyek elhelyezéséhez szükséges létesítmények érdekében történő kisajátítási célt a fideszes György István törvénymódosító javaslata, amely pénteken került fel az Országgyűlés honlapjára. A közelmúltban már született egy törvényjavaslat a fideszes és KDNP-s képviselők rekvirálási jogáról, ám azt fricskának szánta ellenzéki benyújtója. Ez viszont akár már július végén hatályba léphet.

Bár az indoklás úgy fogalmaz, hogy ilyen létesítmény lehet például az Országgyűlés Hivatala, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatala, a módosító alapján ennél jóval szélesebb kör érdekében születhetnének kisajátítások. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt (Kstv.) úgy egészítené ki ugyanis a javaslat, hogy az lehetőséget biztosítson arra, hogy kisajátítással kerüljön sor az országgyűlési képviselők (!), valamint a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, az Országgyűlés által választott közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezésére. (Megjegyzendő, hogy a kisajátítás nem jelent elkobzást, az államnak kártalanítást kell fizetnie.)

Kik azok az Országgyűlés által választott közjogi képviselők?

Az Országgyűlés a miniszterelnököt, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét, az Országos Bírósági Hivatal valamint a médiahatóság elnökét, az MNB monetáris tanácsának külső tagjait választja meg.

A részletes indoklás szerint ezen közjogi megbízatást betöltő személyek és hivataluk elhelyezése olyan kiemelt cél, mely esetében eleve fennállónak kell tekinteni az a feltételt, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Kisajátításra egyebek közt akkor kerülhet sor, ha az adásvétel - például azért, mert a tulajdonos kevesli a felajánlott vételárat, vagy a tulaj nem lelhető fel - nem jön össze.

Ez már az?

Felvetődik a kérdés, hogy az elhíresült Orbán-Tarlós buszos beszélgetés után vajon ez a törvénymódosítás jelenti-e a megoldást az így-úgy privatizált emblematikus fővárosi ingatlanok visszaszerzésére. Szerintünk nem kizárt, hiszen
  • a javaslatot György István, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes jegyzi;
  • az államnak elvileg van elegendő reprezentatív ingatlan a tulajdonában, amelyekkel megoldhatná az érintettek elhelyezését, vagyis a szándék érvényre juttatásához nem kellene épp a kisajátítási törvényt módosítani;
  • a vidékről bejáró politikusok lakhatását pedig eddig is megoldották, lakhatási támogatással, lakásbérléssel.

Jelenleg a Kstv. alapján az alábbi esetekben alkalmazható kisajátítás, amihez r) pontként jönne György fenti javaslata:
a) honvédelem;
b) nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere;
c) terület- és településrendezés;
d) kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény elhelyezése;
e) közlekedési infrastruktúra fejlesztése;
f) energiatermelés;
g) energiaellátás;
h) bányászat;
i) elektronikus hírközlési szolgáltatás;
j) örökségvédelem;
k) természetvédelem;
l) vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás;
m) fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
n) építésügyi korlátozások felszámolása;
o) az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése;
p) környezetvédelem,
q) sportinfrastruktúra fejlesztése.

A módosító más téren is kiterjesztené a kisajátítási jogosítványokat. A környezetvédelmi jogcím bővítésével lehetővé tenné ugyanis azt, hogy "a település lakossága életminőségének javítása céljából a település klimatikus és ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése érdekében is legyen egyértelmű lehetőség a kisajátításra. Ezáltal a jellemzően nagyvárosok okozta környezetterheléstől szenvedő lakosság egészséges környezethez való jogának érvényesülése
még hatékonyabb eszközökkel biztosítható".

A javaslat alapján továbbá az előzetes eljárásban a kisajátítást kérő kérheti a kisajátítási hatóságtól a kisajátítás jogalapjának és a kisajátítási kártalanítás összegének előzetes megállapítását.