A szervezet a magyarországi munkaerőpiacra vonatkozó nagy nyilvánosságot kapott elemzését követően áttekintette a szakképzés helyzetét. A szövetség álláspontjának kialakításához a valós piaci folyamatokban naponta résztvevő, az MGYOSZ keretein belül működő több mint 50 szakmai szövetségtől származó információk szolgáltak alapul.

A szervezet rendszerszintű megállapításai:

Kapcsolódó

  • A szakképzéssel foglalkozó intézményi struktúra az optimálisnál elaprózottabb, sok, jellemzőjében heterogén összetételű, alacsony hatékonyságú.
  • A végzettséget szerző diákok portfóliója jelentősen eltér a gazdaság valós igényeitől, mind minőségében, mind számszerűségében.
  • A szakképzés bemenetét jelentő, az alapképzésből kilépő tanulók alapvető készségei (szövegértés, számolás, önkifejezés) nem adnak kellő alapot a XXI. század kihívásainak megfelelni képes, a változásokra, átképzésekre, továbbtanulásra nyitott szakemberek képzéséhez.
  • Az alapképzésből kilépők a "maradék elv" alapján kerülnek a szakképzésbe, emiatt nagyon magas a lemorzsolódás.
  • A szakképzés minőségét maghatározó oktatói kar motiváltsága nem éri el a szükséges és kívánatos szintet.
  • A szakmunkás image nagyon alacsony, nincs vonzási képessége a szakmunkának.
  • A képzés költsége irreálisan magas a kibocsátás minőségéhez viszonyítva.

Annak érdekében, hogy a gazdaság a kor követelményeinek megfelelő szakemberekkel rendelkezzen, olyan szakképzési rendszert kell az államnak működtetnie, melyben fejlődésre képes polgárokat oktatnak, együttműködéssel megvalósítható alkotó tevékenységre, értékteremtésre. Ennek érdekében a legnagyobb hazai munkaadói szervezet egy komplex javaslatcsomagot állított össze.

Az MGYOSZ javaslata alapján a következőkre van szükség a jelenleginél hatékonyabb hazai szakképzési rendszer kialakításához:

1. Rendszerszintű, hosszú távú megközelítésre van szükség az elmúlt évtizedek (sokszor az EU támogatási lehetőségekhez és ciklusokhoz illesztett) projekt-megközelítése helyett.

2. A folyamat minden szereplőjének (szülő, diák, vállalat, kormányzat, oktatási intézmények, szakmai szövetségek) rövid- és hosszú távú érdekeit harmonizálni szükséges a stratégiai célok szem előtt tartásával.

3. Az elaprózott, heterogén intézményrendszer minősítése, racionalizálása.

4. Az elméleti és gyakorlati oktatók folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása, speciális szakképzési módszertani elemek bevezetése.

5. A településszerkezeti adottságok helyett a munkaerőigény területi igényeinek figyelembevétele (ezáltal kikerülhetővé válik a problémák konzerválása).

6. Az alapképzés hiányosságainak megszüntetése, illetve a szükséges felzárkóztatás megvalósítása bármi áron (alapozó év, közismereti óraszám növelése, belső vizsgakövetelmények).

7. A szakmai szövetségek aktivitásának kihasználása a minőségi fejlődés érdekében.

8. Pályaorientációs rendszer teljessé tétele és alkalmazásának jogszabályszintű előírása, szülői attitűdök befolyásolása (a stakeholderek bevonásával).

9. Üzemek feletti képzési modell beemelése a duális képzési struktúrába.

10. Munkaerő piaci trendjelzések készítése, valamint a követő-figyelő rendszer kiépítése, működtetése.

11. Szakmaszerkezeti döntések megalapozottságának erősítése.

12. Fair bérpolitika.

13. A szakmunka újra pozicionálása, figyelembe véve az érdemtelenül alacsony, elérhető jövedelmeket.

Az MGYOSZ elkötelezett a minőségi szakképzés hatékony megvalósításában, a szakképzési törvényben foglaltak maradéktalan végrehajtásában, továbbá az összes érdekelttel történő egyenrangú együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy a szakmai ágazati szövetségek képzési folyamatba történő bevonása nélkül a jelenlegi szakképzési modell eredményesen megvalósíthatatlan. Már a rövidtávú eredménytelenség is a munkaerő piacon mutatkozó egyre súlyosabb hiányosságok konzerválódásához vezet, ami akadályozza a gazdaság nemzetközi versenyképességi mutatóinak javítását és az adópotenciál erősödését - olvasható a mai közleményben.