A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Tavaly augusztus óta minden hónapban negyed százalékponttal csökkent a jegybanki alapkamat, amely így április végére 4,75 százalékos értéket ért el. Ezzel párhuzamosan az állampapírhozamok is csökkentek, s mióta egyértelmű a kamatcsökkentés kiszámíthatósága és folyamatossága, az újabb várható kamatvágások folyamatosan épülnek be az állampapír-árfolyamokba. Ennek következtében az állampapírhozamok − a rövid futamidejűeké mindenképpen − mindig előbbre járnak a kamatnál, azaz alacsonyabb szinten vannak.
Meddig csökkenthető a kamat?
Minél nagyobb a különbség, értelemszerűen annál erősebbek a kamatcsökkentési várakozások. Bár időről időre fellángolnak olyan várakozások is, amelyek a megszokott havi negyedpontos csökkentési ütem gyorsításáról szólnak, ezek rendre megalapozatlannak bizonyultak. Egyelőre arra kevesen gondolnak, hogy a kamat nem csökkenhet a végtelenségig, pedig ez egyértelmű: van ugyanis egy abszolút alsó határ, éspedig a nulla. Igaz, ebben az ütemben ennek az eléréséig még több mint másfél év lenne hátra, azonban nyilvánvalóan nem feszíthető a húr idáig.
Hogy meddig csökkenthető a kamat, arról persze kinek-kinek más lehet a véleménye, azonban nyilvánvaló, hogy ahogy az idő halad előre, s ahogy ezzel együtt csökkenget a kamat, egyre közelebb kerülünk a végponthoz. Azaz az idő múlásával egyre nagyobb a valószínűsége, hogy véget ér a kamatcsökkentési folyamat. A rövid lejáratú állampapírok hozamszintje jelenleg ennek ellenére jelentősen alulmúlja a kamatot: négy százalék körül jár. Nem csekély kockázatot jelent tehát most például a 3,95 százalékos referenciahozam-szint mellett egyéves papírba fektetni. Nagyjából egyébként ennél a futamidőnél van most a hozamgörbe mélypontja, tehát akár rövidebb, akár hosszabb papírban gondolkozik valaki, némileg magasabb hozamra számíthat. A három hónapos papírt a múlt heti aukción 4,27 százalékos átlaghozamon lehetett megvásárolni − ez a vevő szemszögéből nézve jobban hangzik ugyan, mégis csaknem fél százalékponttal múlja alul a jegybanki alapkamatot. Aki az alapkamatnál magasabb állampapírhozamra vágyik, legalább öt év körüli futamidőben kell gondolkoznia, ezen a távon pedig már nem elhanyagolható a probléma, hogy mi lesz az ilyen távon már bizonyosan megszűnő kamatcsökkentési sorozat után.
Tolonganak a befektetők
A befektetők ezen dilemmák ellenére szinte tolonganak a magyar állampapírokért. A múlt heti kötvényaukciókon mindhárom kötvénysorozatból ötven százalékkal tudta emelni a mennyiséget a kibocsátó, s ezenfelül ugyancsak az összes sorozatból fölöttébb sikeres (a mennyiség 95 százaléka elkelt) nem kompetitív értékesítést is végrehajtott. Mindezt nem akármilyen hozamok mellett: három évre 4,59, öt évre 4,85, tíz évre pedig 5,21 százalékos hozamnál alacsonyabbat eddig még nem láthattunk. És ami még nagyobb sikertörténetté teszi a dolgot: az eredmény hatására a forint is látványos erősödésbe kezdett. Ez azért fontos, mert a további kamatcsökkentésekre nézve a legnagyobb veszélyt a forintárfolyam esetleges nagymértékű gyengülése jelenthetné. Ennek hiányában azonban tehát egyelőre nem kell arra gondolni, hogy a közeljövőben megáll a kamatcsökkentés. Persze, mint mondtuk, mindez nem folytatódhat a végtelenségig, s hogy mi lesz a kamatvágás után, az szinte megjósolhatatlan.
Az állampapír-vásárlási kedv a kisbefektetők körében is tombol: a rövidebb futamidejű prémium államkötvény tavaly november óta futó sorozatának (2015/L) forgalmazását április végén lezárták. Bár a papír csak 2,5 százalék pluszt nyújtott az infláción felül, s az infláció rendesen csökkent, a korábbi adat alapján november végéig 6 százalékos kamattal fut, talán ezért volt ennyire népszerű. Utódja, a 2016/J érdekes módon nagyobb prémiumot (3 százalékot) ad, persze még így is kisebb (5,2 százalék) az induló kamata. Nagy előny viszont a szélsebesen csökkenő piaci kamatok világában, hogy ez a mérték jövő májusig fix. Komoly fejtörést okozhat eldönteni, az új vagy a régi sorozat a jobb, de fölösleges ezzel terhelni agyunkat, hiszen már csak az újat lehet kapni.