Ilyen még nem volt Magyarországon - köpött és tízmilliót kapott

Tízmillió forint informátori díjat fizetett ki a Gazdasági Versenyhivatal annak a magánszemélynek, akinek közreműködésével le lehetett buktatni és összesen bő egymilliárd forintra büntetni 11 magyar irodaszer-piaci szereplőt. Ez volt az első eset, amelyben informátori tájékoztatás alapján indult eredményes, bírsággal lezárult eljárás, továbbá súlyos volt a jogsértés és az informátor nélkülözhetetlen információt adott át. (Ha a bíróság később megváltoztatja a döntést, a díjat akkor sem kell visszafizetni.) Az informátor védelmében a Juhász Miklós, a GVH elnöke annak személyéről semmilyen részletet nem árult el. A kiírók közötti összejátszás ebben az ügyben nem merült fel - fogalmazott Juhász, aki szerint ugyanakkor a kiírók általában abban sem feltétlenül érdekeltek, hogy együttműködőek legyenek a kartellek feltárásában. A tízmilliós összeget szja terheli, ám július 1-jétől már a jövőbeni hasonló informátori díjak adómentesek lesznek.

A hivatal 2011 őszén, előzetes értesítés nélküli, hajnali helyszíni szemlékkel elindított vizsgálata - amit az informátor fülese alapján, bírósági engedéllyel kezdtek - tavaly decemberben azzal a megállapítással zárult, hogy a vétkes cégek 2008 és 2011 között számos közbeszerzésnél (pl. Magyar Posta Zrt., Legfelsőbb Bíróság, Magyar Államkincstár, önkormányzatok, bíróságok, stb.) és néhány piaci tendernél (pl. Betonút Zrt., IKR Bábolna Zrt., Törley Pezsgőpincészet Zrt., stb.) is előre egyeztettek, illetve felosztották a piacot egymás között, avagy üzleti titoknak minősülő információk cseréje céljából stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek. Az egyes pályázatok esetében a nyertes ajánlati árak 160 ezer forinttól kétmilliárdig terjedtek. A bírság kiszabásához a releváns pályázati összegek háromszorosát vette alapul a GVH, továbbá azt, hogy egyes vállalkozások a kartellben kezdeményező, vezető szerepet töltöttek be.

A döntés kézbesítésétől számított 30 nap még nem járt le a fellebbezésre, valószínűleg az utolsó pillanatban, vagyis a jövő hét végén fellebbezhetnek az érintettek a GVH döntése ellen. Juhász hozzátette: 80-90 százalékban a bíróság helybenhagyja a versenyhivatali határozatokat.

A GVH a két leginkább megbüntetett cég, a Gyárt-ker Kft. "f.a." (600 millió forint) és a Budapiért Zrt. (274,2 millió forint) esetében azokat a velük egy vállalkozáscsoportba tartozó társaságokat is nevesítette, akiken szintén behajthatja a bírságot, amennyiben a határozatban megnevezettek esetében ez nem lenne megvalósítható. A Gyárt-ker azon cégek között van, ahol lefoglalással is igyekeztek biztosítani a bírság összegének befolyását.

Nem tolonganak az informátorok

A GVH 2010 tavaszán vezette be, hogy a kartellező cégek bírságának 1 százalékát, de legfeljebb 50 millió forintot kaphat az a magánszemély, aki "nélkülözhetetlen bizonyítékot" szolgáltat egy kartellügyről. A hivatal akkor azzal indokolta a "vérdíj" bevezetését, hogy a megelőző négy év 20 legnagyobb kartellügylete legkevesebb 64 milliárd forint kárt okozott a gazdaságnak.

Azt, hogy egy nagy fogásra idáig kellett várni, az is indokolhatja, hogy a büntetés 1 százaléka a legtöbb esetben csak néhány tíz, esetleg százezer forintot jelent csak, ami nem biztos, hogy elegendő motiváció. Általánosságban azokban az esetekben növelheti ez az eszköz a bejelentések számának növelését, ahol a jutalom elég arra, hogy pótolja az informátor esetleges állásvesztése miatti kieső összeget - mondta még 2010-ben az Origónak Földes Ádám, a Transparency International Magyarország jogi tanácsadója, aki szerint pont a nagy összegű kartellesetek lebuktatása a nehéz, ahol a cégek sokkal komolyabban veszik a kartell titokban tartását. Bejelentői szempontból az is rizikófaktor, hogy a magyar piac kicsi, ezért könnyű "utánanyúlni" az informátoroknak, tehát aki bejelentést tesz, az azt is kockára teszi, hogy vállalkozóként nem kap megrendeléseket a jövőben, vagy munkavállalóként nem kap állást, főleg olyan esetekben, amikor valaki egy szűk piacon speciális szakértelemmel rendelkezik. Földes Ádám az anyagiakon túl emberi tényezővel is magyarázza, hogy miért nehézkes informátorokat szerezni. Szerinte előfordul, hogy az információkat kiadó személyt erős pszichikai nyomás alá helyezik, ami
az egészsége is rámehet, ezért sokan ezt a kockázatot nem vállalják fel, s ezen a pénz sem fog segíteni. A GVH szerint az 1 százalékos jutalmat és az 50 milliós összeghatárt úgy határozták meg, hogy kellően nagy összegű legyen a motivációhoz, de ne olyan nagy, hogy társadalmi megütközést keltsen (például egy 1 milliárdos jutalom), illetve ne érje meg külön vállalkozásokat létrehozni az ügyek felderítésére.

És a dinnyekartell?

Marosi Zoltán ügyvéd, az Oppenheim Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője korábban azt hangsúlyozta a Hvg.hu-nak, hogy a feltárt közbeszerzési kartellek számának csökkenésében szerepe lehet annak, hogy a versenyjog és a büntetőjog ütközik egymással. "Míg az előbbi a kartellt felfedő vállalkozás számára biztosítja az engedékenységi politikát, azon belül pedig a bírság elengedését, ami lehetővé teszi az újabb közbeszerzéseken való részvételt, addig a büntetőjog a bűnös tevékenységet feltáró cég vezetőjének most még csak korlátozott és bizonytalan kereteken alapuló védelmet ad" - mondta Marosi Zoltán. Az ügyvéd úgy vélte, hogy a büntetőjoggal való fenyegetettség, az, hogy a kartellben részt vevőre akár öt év szabadságvesztés is kiszabható, lehet a leginkább elrettentő hatású az összejátszó cégek leleplezésében. Ez az elrettentő erő azonban csak akkor működik, ha a büntetőjogi, közbeszerzési és versenyjogi szabályok összhangban vannak egymással.

A kabinet tevékenysége sem támogatta teljes mértékben a kartellek elleni harcot. Emlékezetes, hogy 2012-ben a dinnyekartell-ügyben utólag, törvénymódosítással adott felmentést a Vidékfejlesztési Minisztérium nyári dinnyeakciójában részt vevő áruházláncoknak.