A kormány mindössze 2,5 milliárd forintnyi költségvetési átcsoportosításra bólintott rá 2017-es költségvetési vitában. A államháztartás kiadásai 18 541 milliárd forintra rúghatnak jövőre - ehhez kell viszonyítani a 2,5 milliárdos átrendezést. A Fidesz-frakció ezenfelül további 2,6 milliárd forintot megszavazott - a kormánnyal szemben menve - két célra.

Németh Szilárd fideszes képviselő, volt rezsibiztos, a birkózószövetség elnöke a nemzeti birkózósportot virágoztatná fel, amihez az első 2,5 milliárdból, a kormány támogatásával egymilliárd forintot harcolt ki. Ennek segítségével létrejöhet a "Központi Birkózó Akadémia" költségvetési sor a 2017-es büdzsében.

További milliárdok

Az eddigi tapasztalatok szerint egy tisztességes sportakadémiát nem lehet egymilliárd forintból összehozni. Az ilyen projektek - kézilabda-, kosárlabda- labdarúgó-akadémiák - több éven keresztül támogatásra szorulnak, így a végszámla akadémiánként megközelítheti a tízmilliárd forintot. Ezért borítékolható, hogy a mostani döntés csak az első lépés volt, a megszavazott egymilliárdot továbbiak követhetik az adófizetők pénzéből.

Font Sándor is régi motoros a költségvetési vitákban. Minden évben azon kevesek közé tartozik, aki szűkebb területének - pálinka- és borlobi - néhány tíz-száz millió forintot megszerez. A fideszes képviselő most plusz 70 millió forintot lobbizott ki a kormányból a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának működési támogatásra, így a testület 550 millió forintból gazdálkodhat. A pénzből jövőre elkészülhet az új hegyközségi információs rendszer és folytatódhat Borászati Füzetek kiadása is.

Felvirágozhatnak a regionális repterek

A kormány plusz 1,4 milliárd forintot szavazott meg a regionális repülőterek - Debrecenen, Sármellék, Győr-Pér - támogatására, így erre a célra az eredeti 400 millió forinttal szemben 1,8 milliárd forint jut. Ezek a repterek további támogatásként ingyenesen vehetik igénybe a a Hungarocontrol Zrt. légi irányító vállalat szolgáltatásait. (Az évi százezer utasnál nagyobb forgalmat bonyolító repülőtereknek nem kell fizetniük, a légi irányítási szolgálatatást részben a légitársaságok illetékeiből finanszírozzák.)

Lett pénz bérre, tanulmányra

A parlament előtt fekszik a kistelepülések polgármestereinek béremelése. Erről ugyan külön döntenek a képviselők. ám az emeléshez szükséges 2,5 milliárd forintot a fideszes képviselők már most megszavazták, így az bekerülhet a költségvetési törvénybe.

Riz Gábor képviselő javaslatára az idei 100 millió után jövőre 150 millió forintot kaphat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a szénbányászat újraélesztését segítő tanulmányok, kutatások finanszírozására. Ebből a pénzből kell megoldani a "tiszta szén" kutatási projektet is. A végső cél a hazai - amúgy meglehetősen gyenge minőségű - bükkábrányi lignit mint energiatartalék hasznosulásának előkészítése. A kormány a javaslatot nem támogatta - ám a költségvetési bizottság kormánypárti többsége így is megszavazta.

Fizetésemelés a bíróknak?

A költségvetési bizottság szerdai ülésén felszólalt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is. A bírósági vezér a bírók 27 százalékos illetményemelésért lobbizott a képviselőknél, ám a kormány - egyelőre - nem támogatta a javaslatot.

Handó Tünde meghökkentő számokkal támasztotta alá indoklását: a bírói fizetések reálértéke 2004 óta 41 százalékkal csökkent. A bírói átlagfizetés akkor a bruttó átlagkereset 2,3-szorosa volt, ma 1,8-szoros a szorzó. Ma egy járási bíró nettó kezdőfizetése 286 ezer forint és 27 év után éri el a minisztériumi főosztályvezetők kezdőbérét. Ezzel szemben áll például a kirendelt ügyvédek 5000 forintos óradíja.

A civileket is leszavazták

Bizonyos értelemben történelmi pillanatokat is átélhettek a képviselők. A költségvetési bizottság ötperces időkeretben civil szervezeteknek is szót adott, hogy véleményezzék a 2017-es költségvetés tervezetét. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) 15 más civil szervezettel idén már második alkalommal készítette el a civilek költségvetését, amit Romhányi Balázs, a KFIB igazgatója ismertetett.

Romhányi igazságosabb és hatékonyabb költségvetési tervezést szorgalmazott, rámutatott, hogy a kormány ugyan a családok "megerősítést" tekinti egyik legfontosabb céljának, ám támogatások jelentős része nem a rászorulóknak jut.

Aránytalanságok

Miközben a legjobb helyzetben levő családok is szja-kedvezményben részesülnek, addig a családi pótlék összege nyolc éve egy forinttal sem emelkedett. Ha a kormány nem adna a társasági adóból 90 milliárd forintnyi sporttámogatást, akkor ebből költségvetési bevételből azonnal oly mértékben lehetne megemelni a családi pótlékot, hogy annak reálértéke újra elérje a 2008-as szintet - mutatott rá Romhányi.

Hasonló aránytalanságok láthatóak a lakhatási támogatásoknál: lakástámogatási kiadások 2016-ról 2017 úgy duplázódnak meg (csok, nemzeti otthonteremtési közösségek támogatása), hogy közben a lakhatási válságban lévő családoknak egy fillér sem jut.

A közfoglalkoztatásra fordított százmilliárdokat a civilek a valódi foglalkoztatás támogatásra fordítanák: a források felét három év alatt átalakítanák a piaci foglalkozást célzó támogatásokra.

Levegőt!

Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke hiányolta a közoktatás támogatásnak valódi növelést. Rámutatott arra, hogy a 2017-es többletpénzek valójában a források visszapótlását szolgálják, nem a valódi emelést. Szorgalmazta a tartós gondozásra szoruló személyek jelentősebb támogatását, hisz ma egy ilyen családban az ápoltnak és az ápoló családtagnak összesen havi 70 ezer forintból kellene megélnie.

A civilek javaslatait tartalmazó 95 oldalas tanulmányt bizottság részletesen nem tárgyalta meg, így azokból nem is lehetett bizottsági módosító indítvány. Ennek ellenére a költségvetési viták történetében első ízben fordult elő, hogy a civil szervezetek egységes véleménnyel tudtak az ország politikai vezetői elé állni.