Az IMD svájci üzleti iskola Versenyképesség Központja által összeállított rangsorának első helyén Szingapúr szerepel. Az országnak 9 évbe telt, hogy maga mögé utasítson mindenkit. A látványos előrelépésének hátterében az IMD szerint legfőképp fejlett technológiákkal operáló infrastruktúrája, a szakmailag magas fokon képzett munkaerő elérhetősége, az ország kedvező bevándorlás-politikája és vállalkozóbarát szabályozói környezete áll - írja a Portfolio.hu az IMD elemzése alapján.

Közép- és Kelet-Európa legversenyképesebb országa Litvánia, amely a 32. helyről a 29. pozícióba lépett elő idén, míg Szlovákia (53) két helyet, Ukrajna (54) öt helyet rontott. Horvátország (60) egy helyet tudott csak feljebb kapaszkodni. Szlovénia (37), Lettország (40), Magyarország (47), Bulgária (48) és Románia (49) megőrizte a tavalyi helyezését, Csehország (33), Észtország (35) és Lengyelország (38) lejjebb csúszott, méghozzá négy helyet.

Magyarország továbbra is a 47. helyen

Magyarország megőrizte 2018. évi rangsorbeli 47. helyét. Az IMD ugyanakkor megjegyzi, hogy a magyar versenyképesség meglehetősen törékeny: hazánk a 2013-2019-es periódusban elenyésző javulást tudott összességében elérni: 3 helyet sikerült csak javítani, míg ezzel szemben Szlovénia, Bulgária és Románia nagyobb tempót volt képes diktálni versenyképességi javulás terén.

A fontosabb paraméterek közül a gazdasági teljesítményről az IMD azt írja, hogy dacára annak, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme az egyik legnagyobb, emögött sok instabilitás rejlik. Magyarország versenyképessége ebben a pillérben mutatja a legnagyobb mértékű tartós romlást (a 2015. évi 17. helyről egyre mélyebbre süllyed). E mögött elsősorban a romló befelé és kifelé áramló közvetlen működőtőke-befektetési dinamika, a fenntarthatatlan foglalkoztatási struktúra és trend (például közmunkások magas száma, fokozódó agyelszívás és a fiatal és képzett munkaerő elvándorlása, aggasztó munkaerőhiány)  áll.

Magyarország a legnagyobb javulást a kormányzati pillérben érte el: a 2015. évi 54. helyről 2018-ban a 48., idén pedig már a 45. helyre került. Ennek a folyamatnak a legfontosabb elemei a fegyelmezettebb államháztartási gazdálkodás (közpénzügyek), ösztönző adórendszer (vállalati nyereségadó), relatíve alacsony kamat spread. Ahol viszont előrelépésre lenne szükség az IMD szerint az egyebek mellett a társadalmi kohézió erősítése (50), a fekete- és a szürkegazdaság kiterjedtsége (53), az állami irányítású és tulajdonú vállalatok számbeli gyarapodása (54), a világrekorder fogyasztási adó csökkentése (62). Emellett az egyenlőtlenségek növekedése, a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának emelkedése ellen szintén tenni kell - emeli ki az IMD.

Üzleti hatékonysággal hadilábon áll Magyarország, itt csak kis javulás figyelhető meg, a tavalyi 58. helyről idén az 56-ra sikerült előrelépni. Úgy tűnik azonban az IMD szerint, hogy Magyarország nem képes érdemben és tartósan javítani üzleti környezetén, hiszen e téren 2015 óta lényegében stagnálás mutatkozik. Emögött az IMD szerint a jól képzett munkaerő egyre krónikusabbá váló hiánya (61), a túlzott mértékű nacionalizmus, amit a globalizációval szembeni attitűd jelképez (61), a digitális technológiák visszafogott elterjedése és használata által igényelt tudás alacsony szintje (61), a vállalatok közt növekvő egyenlőtlenség (a nagy és a kis- és közepes méretű vállalkozások lehetőségei között (58) áll.