Magyarország az elmúlt években erős növekedést ért el és jelentősen csökkentette a külső adósságát. A növekedés várhatóan idén is 4 százalék körül marad, a tavalyi évhez hasonlóan - áll az IMF Magyarországról szóló most kiadott szokásos éves elemzésében, amelyből az is kiderül, hogy 2019-ben már jelentősebb lassulás következhet be, a prognózis ugyanis 2019-re már csak 3,3 százalékos GDP-bővülést jelez.

Az erős növekedést a magánfogyasztások és az uniós forrásokhoz kapcsolódó beruházások támogatják. Bár a költésgvetési számok várakozásokat meghaladóan alakultak az elmúlt években, az államadósság mégis csak mérsékelt ütemben csökkent - mutat rá az IMF. A jelentés szerint a GDP-arányos államadósság a 2017-es 73,6 százalékról idén 71,3, jövőre 69,1 százalékra mérséklődhet.

Most, hogy a gazdasági növekedés jól megalapozott, itt az ideje a költségvetési sérülékenység további csökkentésének és a monetáris politikai mozgástér megteremtésének ahhoz, hogy ha új sokk jön, akkor lehessen rá reagálni - javasolja az IMF.

A gazdaságpolitikai mix kiegyensúlyozása és a strukturális reformokban való továbblépés segítene a külső folyó fizetési mérleg többlet mérsékeltebb csökkenésében, amit jelenleg az erős belső kereslet hajt.

A megnövekedett kockázatokra tekintettel az IMF kívánatosnak tartaná a költségvetési költekezések gyors visszafogását és az államadósság csökkentését. A hiány csökkentése érdekében tanácsos lenne egy növekedésbarát költségvetési intézkedéscsomag 2018 második felétől kezdődően és közép távra kiterjedően is. Egy ilyen gazdaságpolitikai mix a monetáris politikáról is venne le terhet - jegyzik meg a Valutaalap szakértői. Ami a költségvetési hiányt illeti, az IMF szerint a 2018-ra várt 2,4 százalékos deficit jövőre visszatérhet a 2017-es 2 százalékos szintre.

Mit kellene tenni?

Konkrétabban - mint már korábban többször - az IMF azt javasolja, hogy ki kellene vezetni a maradék ágazati adókat, szélesíteni kellene az adóalapot, az adóadminisztráció további javításával tovább kellene csökkenteni a rendszerbeli torzulásokat a behajtásból származó bevételek növelése mellett.

A jelenlegi ingatlanadókat modern ingatlanadókká kellene alakítani, ami a helyi önkormányzatoknak teremthetné meg a lehetőségét, hogy bevételekhez jussanak az egészségügy, oktatás és az infrastruktúra finanszírozásához, miközben védelmet nyújthatnának a helyi sérülékeny rétegeknek.

A kiadási oldalt tekintve az IMF a közigazgatás reformja révén csökkentené a bérköltségeket egy versenyképes bérrendszer kialakításával párhuzamosan, illetve javítaná a közszolgáltatások ellátását és minőségét. Az IMF szerint van még tere az árukra és szolgáltatásokra fordított költségek csökkentésének is.

A Valutaalap emellett az általános támogatásokat kivezetné és helyette a rászorulókat célzottabb intézkedésekkel védené - ez az IMF szerint javitana a hatékonyságon és forrásokat is megspórolna.

A Valutaalap továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy amint az infláció fenntartható módon eléri a jegybanki célsáv felső határát, a monetáris ösztönzéseket fokozatosan vissza kell venni. Ennek kapcsán a jelentés emlékeztet, hogy 2017-ben és 2018 elején az MNB még tovább lazított a kondíciókon, főleg nemkonvencionális eszközökkel. (Az IMF szerint a pénzromlás üteme éves átlagban a 2017-es 2,4 százalékról idén 2,8-ra, jövőre pedig 3,3, százalékra gyorsulhat.)

Az importált infláció alacsony, a jelentős béremelések hatását pedig a járulékcsökkentések mérsékelték. Ugyanakkor a kibocsátási rés bezárult és a munkaerőhiány egyre égetőbbé válik, így az idő előtti szigorításhoz kapcsolódó kockázatok is csökkentek. Az IMF szerint az egyre nagyobb inflációs nyomás és a zsugorodó folyó fizetési mérleg többlet a belső kereslet erősödése felé mutat.

Mindez a Valutaalap szerint néhány alkalmazkodó monetáris intézkedés - kezdve a nemkonvenionális intézkedésekkel - visszavonásáért kiált. Ennek kapcsán az IMF megjegyzi, hogy az MNB kommunikációja, ami az inflációs cél melletti elköteleződést hangsúlyozta, illetve azt, hogy minden szükséges lépést megtesz a jegybank annak eléréséhez, üdvözlendő. Az IMF emellett szintén üdvözli az MNB piaci hitelezési programjának 2018 év végével történő kifuttatását.

Javítani kell a versenyképességen

Az IMF szerint Magyarország külső pozíciója nagyjából megfelel a közép távú fundamentumoknak és a kívánatos intézkedéseknek, ám a termelékenység és a versenyképesség javítására szükség van. A termelékenység javítása - strukturális reformokon keresztül - a legfontosabb tényezője a konvergencia és a magasabb életszínvonal elérésének. Ennek fényében az IMF üdvözli a Versenyképességi Tanács felállítását és az üzleti környezet javítására tett néhány javaslat megvalósítását.

Ugyanakkor fontosnak tartja a Valutaalap, hogy további lépések történjenek az építési engedélyek megszerzésének, valamint a villamosenergia-hálózatra való csatlakozás javításában, az adófizetés egyszerűsítésében és a korrupció visszaszorításában. Emellett egyenlőbbé kellene tenni a befektetők számára a terepet a bürokrácia és a szabályozási környezet egyszerűsítésével - ezzel szélesíteni lehetne a gazdasági növekedés és az export alapját.

Az IMF szerint az oktatáson és a szakképzésen sürgősen javítani kellene, illetve tovább kellene csökkenteni a közmunkában résztvevők arányát, hogy átléphessenek az elsődleges munkaerőpiacra. A gyermekgondozási létesítmények számának növelésével szintén lehetne javítani a munkaerő-piaci részvételen, különösen a nők körében - áll a jelentésben.

Képünk forrása: Pixabay