A Nemzetközi Valutaalap (IMF) november 8-18. között folytatta le Magyarországgal kapcsolatos éves gazdaságpolitikai konzultációját. Ezt követően közleményben hozta nyilvánosságra főbb gazdaságpolitikai megállapításait, amelyek szerint a gazdasági egyensúlyok helyreállítása érdekében összehangolt és szigorú költségvetési és monetáris politikára van szükség - közölte a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az MTI-vel.

Az IMF szerint a szigorú monetáris politika fenntartása szükséges mindaddig, amíg az inflációs nyomás egyértelműen és fenntarthatóan nem enyhül.

A kormány intézkedései is hozzátettek az inflációhoz

Miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, a gazdaságot ellátási lánc zavarok, az energia- és nyersanyagárak emelkedése érte, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja felerősített, valamint aszály sújtotta. A 2021-ben (a GDP 7,1 százalékát kitevő hiánnyal) és az idei év elején folytatott laza költségvetési politikával együtt ezek a sokkok fokozták az inflációt, amely jelenleg az egyik legmagasabb az Európai Unióban, és a folyó fizetési mérleg nagymértékű hiányt mutatott. Az árfolyam leértékelődött és a finanszírozási költségek megnőttek, mindkettő nagyobb mértékben, mint a hasonló adottságú országok esetében – ismerteti a Portfolio az IMF megállapításait. Az MNB 2021 júniusától kezdődően jelentős szigorítással reagált, ezt a lépést az IMF megfelelőnek ítéli, a kormány pedig 2023-ra ambiciózus költségvetési kiigazítást tervez.

"Mindez valóban fontos ahhoz, hogy az inflációt a központi banki cél felé tereljük, csökkentsük a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát, és csökkentsük az államadósságot" - írja az IMF, hozzátéve:
Az energiával kapcsolatos és egyéb árplafonokat lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében.

„Az egyes termékekre vonatkozó árplafonok miatt mesterségesen alacsony árak hiányhoz vezethetnek, az inflációt más árukra terelik át, csökkentik a beszállítók árrését, és aránytalanul előnyösek lehetnek a magasabb jövedelmű csoportok számára. Az üzemanyagok árplafonja az üzemanyagok iránti kereslet megugrását eredményezte, ami növelte az importot. A kiválasztott élelmiszerekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony az élelmiszer-infláció - amely jelenleg a legmagasabb az EU-ban - megfékezésében, mivel a forgalmazók más élelmiszerek árát emelték” - írja a Valutaalap.

Ki kell vezetni az ársapkákat

Az IMF azt javaslatokat tesz a magyar kormánynak:

  • az ideiglenes különadókat (extraprofitadó) a lejáratukkor ki kell vezetni, az intézkedések meghosszabbítása eltántorítja a befektetőket, és rombolja az adórendszerbe vetett bizalmat.
  • A megemelt tranzakciós illeték piactorzító és az informális fizetések felé tolja a gazdasági szereplőket.
  • Az ársapkákat el kellene kerülni, mivel hozzájárulnak a gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásához, ellenben az infláció leküzdésére nem alkalmasak.
  • Az IMF figyelmeztet, hogy a kamatstopokat engedni kell kifutni, mivel akadályozzák, hogy a jegybank monetáris szigorítási intézkedései átmenjenek a rendszeren. Továbbá célzatlan módja a hitelfelvevők támogatásának - ismertette a javaslatokat a hvg.hu.

Támogatni kellene rászorulókat

Ugyanakkor az IMF szerint jól célzott támogatásra van szükség a megélhetési költségek emelkedésének a kiszolgáltatott háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítéséhez.

2023-ban lassul a gazdaság

Az MNB közleménye szerint az IMF szakértői hangsúlyozzák, hogy a nagyfokú gazdasági bizonytalanság elleni válaszul összehangolt és szigorú fiskális és monetáris politikára van szükség. Véleményük szerint ennek megfelel a 2023-ra kitűzött GDP-arányosan 3,5 százalékos költségvetési hiánycél, amely hozzájárul ahhoz, hogy az államadósság-ráta csökkenő pályán maradjon, azonban felhívták a figyelmet a hiánycsökkentés szerkezetének fontosságára.

Az IMF előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2022-ben 5 százalék körülire várható, amelyet 2023-ban lassulás követ. A visszafogottabb belső kereslet, illetve az energiaárak normalizálódása mellett a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős javulására számítanak, és véleményük szerint 2023 végére az inflációs ráta visszatérhet az egyszámjegyű tartományba - közölte az MNB.

A jegybank közleménye szerint a delegáció egyetért azzal, hogy az infláció elleni küzdelem során célzott beavatkozásokra van szükség, emellett azonban az ársapkák felülvizsgálatát javasolják.

Diverzifikálni kell az energiaellátást

Elismerték az energiaellátás biztonsága érdekében tett eddigi hazai lépéseket, és hangsúlyozzák az energiaellátás további diverzifikációjának fontosságát. Hangsúlyozták továbbá az átláthatóság fontosságát a közösségi kiadások esetében - írta az MNB.