Az IMF idén 7,6 százalékos reál GDP növekedést vár Magyarországon, amit jövőre 5,1 százalékos bővülés követhet – derül ki a valutaalap legújabb globális kitekintő tanulmányának (World Economic Outlook) őszi kiadásából. Ezek alapján néhány hónap alatt közel másfél százalékkal felértékelte a prognózisát a szervezet, ami nyáron ennél jóval kisebb, 6,2 százalékos növekedést jósolt 2021-re.

Az IMF szerint az Európai Unió országai közül a második legmagasabb növekedést érheti el Magyarország, messze meghaladva az 5,1 százalékos uniós átlagot – emeli ki a jelentésből a Pénzügyminisztérium. Régiós összehasonlításban kiemelkedőnek számít a magyar gazdaságra vonatkozó prognózis: az IMF szerint Szlovákia gazdasága 4,4, Csehországé 3,8, Lengyelországé 5,1 százalékkal bővülhet 2021-ben.

Globálisan nézve minimális csökkenéssel számolnak a nyári adatokhoz képest, az IMF 5,9 százalékos növekedést vár a világgazdaságban majd 4,9 százalékot 2022-ben.

Gita Gopinath, az IMF kutatási igazgatója számos kockázatot kiemelt a továbbiakra nézve:

  • Nincs vége vírusveszélynek, a deltavariáns továbbra is rohamosan terjed.
  • Emelkednek a nyersanyagárak, az olajárak a 2020-as árszinthez képest 60 százalékkal, az egyéb nyersanyagárak pedig 30 százalékkal emelkedhetnek az idén.
  • Lassíthatja a helyreállítást a fejlett gazdaságokban tapasztalható ellátási problémák sora.
  • Emelkedő, és kiszámíthatatlan infláció, ami leghamarabb jövő év közepétől kezdhet normalizálódni, és visszatérni a járvány előtti szintekre.

Súlyosbodó egyenlőtlenség

Az IMF jelentésében kiemelt problémaként kezeli, hogy az összesített világgazdasági prognózis csekély romlásán belül súlyosabb visszaesések mutatkoznak a szegényebb országok körében, amelyeket az összes globális probléma aránytalanul jobban érint.

Jelen várakozások szerint a fejlett gazdaságok 2024-re már 0,9 százalékkal a járvány előtti szintet meghaladó növekedéssel számolhatnak, míg a fejlődő gazdaságok (Kína kivételével) akkor is még 5,5 százalékkal a Covid-ot megelőző növekedéssel kell beérjék, mindez a lakosság életszínvonalára is hosszútávon kihat.

Ide sorolható a vakcinákhoz való hozzáférés, ami rengeteg helyen még továbbra sem megoldott, miközben a fejlett gazdaságokban már az emlékeztető oltásokat adják be.

A tanulmány az időjárási viszonyokat is aránytalan kockázatnak látja, lévén a szegényebb országoknak nincsenek meg az anyagi lehetőségeik, hogy a szaporodó környezeti károkat megfelelően kezeljék. Ez mindenképpen globális megoldást igényel – mondta Gopinath.