A kormány elfogadta a tárca koncepcióját, amely a 2011-es Semmelweis tervben megfogalmazott térségi modellt valósítaná meg a 3,5 millió lakos ellátásért felelős budapesti egészségügyi ellátórendszerben - ismertette az új koncepcióról hétfőn megjelent kormányhatározat részleteit Cserháti Péter, a főváros fejlesztésért felelős miniszteri biztos.

Míg vidéken már nemcsak infrastruktúra, hanem betegút szinten is jól működik a Semmelweis terv szerinti térségi felosztás (országos cetrumok, megyei kórházak és városi kórházak adnak ellátást), így a mentők tisztában vannak vele, mikor, kit, hova kell vinni a megfelelő ellátásért, addig ez még mindig hiányzik a budapesti sürgősségi ellátásból, ezen változtat az új struktúra - mondta Cserháti.

Első lépésben erre számíthatunk

Első lépésben három centrum jön létre. Észak-Pesten a Honvédkórház a központ, itt 1200 aktív ágyas ellátást koncentrálnak a Podmaniczky utcai telephely bevonásával.

Dél-Pesten a Szent István, Szent László kórházak és az Országos Kardiológiai Intézet egyesítésével jön létre a centrum, Cserháti szerint az ingatlanok adottságai komoly fejlesztéseket tesznek lehetővé. A Baleseti Intézet és a Merényi Kórház traumatológiája, idegsebészeti kiegészítéssel egykapus csúcsszintű ellátást kínál majd 1200 aktív ágyon.

A budai oldalon a közlekedés, a domborzati viszonyok és az agglomerációs tagoltság figyelembe vételével a kormány érdekes döntést hozott - fogalmazott Cserháti, aki szerint Kelenföld a centrum, egy második lépésben a közép-budai és észak-budai lakosság ellátása érdekében felvetődik egy majdani észak-budai negyedik centrum lehetősége is, amit a miniszteri biztos szerint az ottani közlekedés fejlesztésével, az M0-ás továbbépítésével lehet értelmezni. Ennek az ütemnek az időzítése meghaladja a tárca kompetenciáját - tette hozzá.

Társkórházak is lesznek

A centrumokhoz társkórházak csatlakoznak, Cserháti Péter ebbe a körbe sorolta a Flór Ferenc, a Jáhn Ferenc, a Bajcsy, az Uzsoki, a Szent Margit és a Szent Imre kórházakat, amelyekben az infrastruktúrát kell fejleszteni. Az első ütem határideje 2017. március 31-e  - mondta Cserháti Péter.

A fejlesztés második ütemében, a 2017. június 30-i határidővel meghatározott projektek közül néhányban már korábban döntés született, ide tartozik a Heim Pál kórházban 4 milliárdos uniós forrásból létrehozandó  gyerek sürgősségi központ, az ötmilliárdos sugárterápiás fejlesztés az Országos Onkológiai Intézetben és a kétmilliárdos, legmagasabb biztonsági fokozatú részleg megvalósítása a Nyírő Gyula kórházon belül az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben.

Ebben a stádiumban kerülnek elő az egyházi kórházak, amelyeknek komoly szerepet szánnak, s amelyről külön is zajlik egyeztetés. Komplex átvizsgálásra van szükség a budakeszi Korányi Intézetben, és az ORFI-ban - mondta Cserháti Péter.

Mindezt 50 milliárdból

A 2017-es költségvetésben megjelenő plusz 40 milliárdos, valamint a további 10 milliárdos KEHOP forrással kiegészített, az első két ütem megvalósítására szánt ötvenmilliárd forint végre komplex fejlesztésekre ad lehetőséget, nem csak nyílászáró cserére - fejtegette a miniszteri biztos, kiemelve, hogy Közép-Magyarországon ekkora forrás 20-25 éve nem állt rendelkezésre fejlesztésre.

Jön az új miniszteri biztos

A Sportkórház és sportegészségügyi a Kútvölgyiben kap helyet, a sportegészségügy megszervezése olyan komplex feladat, hogy új miniszteri biztost neveznek ki, várhatóan a napokban - mondta Cserháti.

Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, nagyon kemény időkorlátok közé vannak szorítva, a főigazgatókkal holnap ismertetik az átalakítás menetrendjét, pénteken pedig szakértői körrel konzultálnak. Lényegesen nevezte, hogy sikerült mandátumot és forrást szerezni ahhoz koncepcióhoz, amit szertettek volna.

És a Korányi projekt?

Kérdésre válaszolva Cserháti Péter elmondta, sikerült elkerülni az akut forrásvesztést a Semmelweis Egyetem Korányi projektjénél. A fejlesztés uniós része lezárult, az átköltözés megtörtént, további egyeztetések várhatók, amelyekre a dél-pesti kapacitások rendezésénél, a Szent László, Szent István kórházak társkórházi szereposztásánál kerül sor.

Cáfolta, hogy a Szent János és a Péterfi Sándor utcai kórházak bezárása szerepelt volna a kormány előterjesztésben. Mint kifejtette, a Kútvölgyi és a Szent János kórház adja a legtöbb munkát, ez a térség más szándék által is érintett. Lehetséges helyszíne a XII. kerületi járóbeteg centrum, valamint gyermek és anyasági központnak is. Kapacitás itt nem szűnik meg - hangsúlyozta. Kelenföld kapcsán pedig a Szent János kórház és Kútvölgyi mellett a Szent Imre kórház kapacitásainak átgondolásáról is beszélt. Még nem tudni, milyen aktív ellátások lesznek a Szent János kórházban, az is lehet, hogy ez lesz későbbi az észak budai tömb bázisa - mondta a miniszteri biztos.

Lipót döntés elnapolva

Korábban felmerült, hogy a bezárt Lipót is újra helyet kap a rendszerben, Cserháti szerint  2017 júniusáig megvizsgálják, hogy itt létrejöhet-e szanatóriumi ellátás.

Mozognak az ellátások

Ónodi-Szűcs Zoltán megerősítette, a koncepció szerint sem a Szent Jánosban, sem Péterfi Sándor utcai kórházban nem szűnik meg kapacitás, de az ellátások mozogni fognak a telephelyek között.

A kancellária-rendszerrel kapcsolatos, tegnapi kórházszövetségi közleményben foglalt aggodalmakra Ónodi-Szűcs úgy reagált, egyedül annak utolsó pontjával ért egyet, ez a háttérintézmények átszervezésének betegellátásra gyakorolt veszélyeire figyelmeztetett. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a Kórházszövetség véleménye bár fontos a kancellária rendszer koncepciójának megítélésekor, de nem a legfontosabb vélemény, s az eddigi rendszerről, amelyben minden döntés a kórházakban született meg, már bebizonyosodott, hogy nem működik jól.