A honvédségi szállító helikoptereinek "beszerzésére vonatkozó előkészítő munka megtörtént. A döntést - amennyiben az időszerűvé válik - a kormány hozza meg a megfelelő ügyrendi és eljárási szabályok szerint" - válaszolta lakonikusan Hende Csaba honvédelmi miniszter egy írásbeli válaszában Demeter Márta MSZP-s képviselő kérdésre. A beszerzés évek óta időszerű a Magyar Honvédségnél, ugyanis ma már alig rendelkezik működőképes helikopterekkel. A szovjet/orosz gyártású Mi-24 harci helikoptereket csendben kivonták a rendszerből - lerepülték üzemidejüket; a Honvédelmi Minisztérium (HM) honvedelem.hu portáljának utolsó cikke 2012. augusztus 20-ára datálható - ami a harci helikopterek repüléséről számol be Szolnokon.
Azóta a szállítási és kiképzési feladatokat a még hadrendben levő Mi-8 és Mi-17-es felfegyverzett szállítóhelikopterekkel oldják meg. (A Mi-17-as a Mi-8 erősebb változata - nyitóképünkön.) A bevethető gépek számáról - mint minden haditechnikáról - a HM vezetése 2010 óta következetesen hallgat, ám az jól jellemezheti a helyzetet, hogy a szaktárcának 2014-ben a választások előtt vitatott körülmények között kellett három Mi-8-ast vásárolnia hárommilliárd forintért - hogy az alapvető készültségi feladatokat a honvédség elláthassa.
Mindenesetre az 2014 őszi hadgyakorlatra a honvédség mintegy 15 bevethető helikoptert tudott mozgósítani. A rendőrség sincs sokkal jobb helyzetben: 2014 februárjában az ukrán válság kirobbanásakor Orbán Viktor miniszterelnök szállítására a rendőrök csak a 35 éves Mi-2-süket tudták mozgósítani. A repülés történetében nem ritka, hogy egy gép több évtized után is biztonságosan repül - más kérdés, hogy ez mennyire gazdaságos.
Nincs mivel repülni
A helyzet évek óta égető, hiszen sem a rendőrségnek, sem a honvédségnek nincsen korszerű szállító és harci helikoptere, Hende Csaba már 2013-ban arról beszélt, hogy a beszerzésre 2014-ben sor kerülhet. A honvédelmi miniszter az MTI-nak adott év végi interjúban arról beszélt, hogy a kormány pozitív döntésével és a szükséges mintegy 172 milliárd forintos forrás biztosításával akár jövőre megkezdődhetnek a helikopterbeszerzések. Korábban még száz milliárd forintos nagyságrendről volt szó - Hende most először mondott nyilvánosan konkrét számot. Összehasonlításul: a HM éves költségvetése 218 milliárd forint, s a 2015-ös büdzsében nyoma sincs az említett 172 milliárd forint töredékének sem.
Ennek ellenére a miniszter most egy írásbeli válaszban az írta, hogy tender előkészítése lezajlott, annak kiírása a kormány döntéstől függ. Igaz, Demeter Márta az MSZP-s képviselő azt firtatta, hogy hány potenciális pályázó érdeklődik a tervezett tender iránt - ám a miniszter erre a kérdésre nem válaszolt, annak ellenére, hogy a tárca helyettes államtitkára Siklós Péter a Magyra Hírlapnak decemberben úgy nyilatkozott, hogy élénk lobbitevékenységet folytatnak a reménybeli szállítók. Ennek egyértelmű jele, hogy Magyar Nemzet napilapban egész oldalas hirdetésben kínálja termékét az egyik reménybeli szállító az brit-olasz AgustaWestland - "Sokoldalú megoldás minden küldetéshez" szlogennel.
A szóba jöhető szállítók között tartják számon szakmai körökben az orosz Mi-17-es gyártóját, az amerikai Sikorsky S-70i gépéta Black Hawk-ot, az Airbus Helicopters (ex-Eurocopter) több típusát is. A Mi-17 csak elméleti lehetőség, hisz NATO tagország révén a fő cél az, hogy Magyar Honvédség a fegyverzetében is megszüntesse a szovjet/orosz függőséget.
Megismétlődik a Gripen-sztori?
A kormány preferenciáit teljes homály fedi: a parlamenti honvédelmi bizottságának egyetlen nyílt ülésén sem került a téma napirendre, annak égető volta és magas költségei ellenére sem. Azt sem tudni, mennyi gépre és kinek lenne szüksége. 15-30 gép közötti beszerzések is felmerültek, sőt ennél nagyobb csomagról is szó lehet, ha a honvédség és a rendőrség mellett a Országos Mentőszolgálat mentőhelikoptere-cseréjét is bevonják a csomagba. A legutolsó információk szerint azonban a légimentők külön utakon járnának.
Az eddigi előkészítés kínosan emlékeztet a Gripenek beszerzésére. Az első Orbán-kormány idején, 2001-ben teljes meglepetésre döntöttek a svéd gyártó mellet, a döntés-előkészítés során ugyanis végig az amerikai gyártású, NATO kompatibilis, használt F-16-os beszerzését támogatta a szaktárca és a honvédség is. Azóta sem lehet tudni, hogy milyen elvek mentén döntött akkor a kormány a Gripenek mellett - az ügyben korrupciós vádak is megfogalmazódtak külföldön, ám ezek hazai kivizsgálására 2002-2010 között sem tettek komoly erőfeszítéseket, nemhogy azóta.