Magas az infláció, de nem csak Magyarországon, világszerte. Hazánk a drágulás terén ott van az európai rangsor élbolyában, míg az élelmiszerek drágulását tekintve egyenesen listavezető – az élelmiszer-infláció okait egyébként már a versenyhivatal is vizsgálja.

A közkeletű vélekedés az volt, hogy az árstopoknak is van ebben hatásuk: én mint kereskedő ezen termékek árát nem emelhetem, oké, akkor emelek máson. Ennél azért szakmaibb véleménnyel állt elő néhány hete a jegybank: az MNB igazgatójának, Balatoni Andrásnak az elemzése szerint az árbefagyasztások tartós fennmaradása az inflációt növelő alkalmazkodási hatásokat erősíti, amelyek nagysága 2022 végéhez közeledve már elérhette a 3-4 százalékpontot. Mint írta, az árstopok széles körű alkalmazása mellett is a magyar harmonizált fogyasztóiár-index adat lett a legmagasabb az EU-ban novemberben, miközben az élelmiszerek esetében nemzetközi összevetésben is kiugróan magas áremelkedés történt. (Az árstopokról egyébként a héten Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy minden esély megvan a kivezetésére: ehhez a miniszter szerint az kell, hogy gyorsan apadjon az infláció áprilisig.)

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában is szóba került a magas infláció: a kormányfő szerint az érzésvilágunkat az áremelkedések uralják.

Infláció = közellenség

A kormányfő közellenségnek nevezte az inflációt, amit le kell törni, a kormány is ezt a célt tűzte ki maga elé.

Az infláció elleni gyógyszert a nemzetgazdaságnak a kormány már beadta, le fogjuk gyűrni ezt a bajt

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „a láz, én úgy számolok, hogy márciusra enyhül, decemberre pedig az infláció egyszámjegyű lesz”. Utóbbi kijelentését egyébként piaci elemzők is osztják. Elmondta még, a jegybank és a kormány igyekszik összehangolni a lépéseit, „a közös erőfeszítéseknek köszönhetően pedig eredményeket fogunk elérni”.

Az infláció elleni harc is kicsit megfoghatatlannak tűnik, és ebből a szempontból illeszkedik is az elmúlt évek kormányzati retorikájába. Azonban Soros Györggyel, migránsokkal vagy épp nemátalakító műtéten átesett óvodásokkal nem sűrűn találkozik az átlagos magyar fogyasztó, ellenben boltba a többség jár, és a választók a saját bőrükön tapasztalják a drágulást. És a választók/vásárlók azt szeretik, ha rá lehet mutatni valakire/valamire, ami miatt nekik jobb vagy rosszabb. Most épp rosszabb. 

A napokban például a Tesco elnöke állt bele kőkeményen a témába: szerinte az infláció ürügyén nyerészkedik néhány beszállító. John Allan, a BBC brit közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy  „nagyon keményen” fellépnek az általuk nem törvényszerűnek ítélt áremelésekkel szemben. Úgy vélte, hogy egyes élelmiszerbeszállító vállalatok „az infláció ürügyén” a szükségesnél nagyobb mértékben emelik áraikat.

Hazai vizekre evezve, Krisán László, a Kavosz vezetője már óvatosabban – szó szerint – fogalmazott a Napi podcastjában. „Én nagyon óvatos lennék akkor, amikor az inflációnál meg kéne nézni azt, hogy mennyire jogosan emeltek árat a különböző szereplők. Jogosan emeltek-e árat, vagy azt mondták, hogy ameddig a piac elbírja addig én emelem az árakat” – mondta Krisán László.

Szintén a Napi podcastjában beszélt az inflációról Pogátsa Zoltán közgazdász, aki szerint „a magyar inflációs adat kirívóan magas, még a térséghez képest is, tehát a magyar fogyasztók számára ez különösen fókuszban volt, de ez egy világjelenség”. A december végén megjelent adásban elmondta, hogy a 23 százalékos infláció mellett a reálbérek csökkennek, a profit pedig 35 százalékkal nő, ami alapján látható, hogy a cégek próbálják tartani a profitabilitást. „Viszont miközben a munkavállalók nem tudnak úgymond alkudni a bérek vonatkozásában, addig a vállalkozók rugalmasan változtathatják – emelhetik az áraikat” – mondta a közgazdász.

A profitabilitást nézve pedig kijelenthető, hogy megdöbbentő mértékben, több mint 50 százalékkal nőtt egy év alatt a hazai vállalati szférában a profit. Mint az korábbi cikkünkből – Pofátlanul magasnak érzi az árakat? Teljesen jogosan – kiderült, mindez azt jelenti, hogy a mindenkit érzékenyen érintő áremelkedés azért volt ilyen kiugró Magyarországon, mert a költségek emelkedésén felül a brutális profitot is a lakosság fizette meg.

A hazai piaci szereplők profitéhsége, vagyis a példátlan mértékben megugró extranyereség éppen úgy benne van a termékek és szolgáltatások árában, mint a sokat emlegetett energia, alapanyag- és önköltségi ár emelkedése

– foglalta össze korábban lapunk kérdésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Szerinte „mindez azt jelenti, hogy a vállalkozások első körben az előállítási, a szállítási és a működési költségeik jelentős emelkedéséből adódó pluszkiadást teljes egészében áthárították a fogyasztókra”.

Hamarosan jöhet a várva várt fordulat

A keddi kamatdöntést követően a jegybank alelnöke, Virág Barnabás elmondta, hogy decemberben 24 és fél százalék volt a havi infláció, ez azonban az üzemanyag ársapka kivezetésének köszönhető, így egyedi hatás miatt ugrott meg az adat. Az MNB szerint a következő hónapokban ugyanakkor a dezinflációs hatások már segíthetnek letőrni a magas inflációt: ezek a kedvező időjárás, az alacsonyabb gázfogyasztás és vele együtt a csökkenő gázár. Szerinte az élelmiszerpiacon is fordulhat körvonalazódik, mert a gabonaárak már csökkennek.