A keddi kamatdöntést követően, melynek során az MNB nem változtatott a kondíciókon, Virág Barnabás alelnök indokolta a döntést és értékelte a folyamatokat. Elmondta, hogy továbbra is a türelmes megközelítés indokolt a monetáris politikában, vagyis nem kapkodják el a kamatcsökkentést, az egynapos betétnél továbbra is indokolt a 18 százalékos szint.
Gyorsuló inflációcsökkenés
Az infláció elérte csúcsát, csökkenésnek indult, egyelőre lassan, várhatóan az év közepén a folyamat felgyorsul. Az MNB monetáris politikai lépései most fejtik ki teljes mértékben a hatásaikat, jócskán hozzájárulva a csökkenéshez. Az inflációs cél elérését 2025-re várják, vagyis ekkor térhet vissza 3 százalék közelébe.
Folyó fizetési mérleg
A külső tényezőket illetően az energiaárak és nyersanyagárak tartósan alacsonyabbak most már, mint tavaly, ennek megfelelően a folyó fizetési mérleg hiánya is csökken, idén várhatóan megfeleződik a tavalyihoz képest, 8-ról 4 százalékra. Ezt követően meg is szűnhet a hiány az uniós források beáramlásával és az export erősödésével párhuzamosan.
"A Monetáris Tanács értékelése szerint az energiaimporthoz kapcsolódó euróeladási eszköz hatékonyan járult hozzá a devizapiaci stabilitás megteremtéséhez. Az energiapiaci árak elmúlt hónapokban látott csökkenése az energiaegyenleg fokozatos javulását eredményezi, így érdemben csökkent az energiaimportőr vállalatok devizavásárlási szükséglete."
Mindezt figyelembe véve a Monetáris Tanács arról döntött, hogy az eszköz már csak március 31-ig marad elérhető. Az MNB azonban a jövőben is szoros figyelemmel követi az energiaimporthoz kapcsolódó devizaváltások piaci hatásait, indokolt esetben pedig kész az euroeladási eszköz újbóli bevetésére.
Az inflációcsökkenés tényezői
A jegybank megvizsgálta, hogy hány esetben sikerült a múltban 20 százalék fölötti inflációt egy éven belül egyszámjegyűre csökkenteni: minden negyedik esetben, a cél, hogy ezt most Magyarországon is sikerüljön megvalósítani.
Ami örvendetes, hogy most már az inflációs várakozások is mérséklődtek, csökkennek az alapanyagköltségek, ugyanakkor a kereslet szűkülése már az árversenyt is elindította, különösen az élelmiszerkereskedelemben. Ezek alapján reálisnak tűnik, hogy még idén egyszámjegyű lesz az infláció.
Stabil európai és hazai bankrendszer
Az elmúlt hetekben a globális bankrendszer egyes szereplőivel kapcsolatos aggodalmak növelték a bizonytalanságot a nemzetközi pénzpiacokon, ami a feltörekvő piacokon erőteljes volatilitással járt. Az MNB kiemelt figyelemmel követi a kockázati környezetben bekövetkező változások mértékét és tartósságát.
Az európai bankrendszer stabilitása az utóbbi évtizedben jelentősen erősödött, részben a korábbiaknál jóval szigorúbb szabályozás eredményeként.
"A magyar bankrendszer tőke- és likviditási helyzete stabil, a bankok a rendszeresen végzett stressztesztek alapján robusztus tartalékokkal, folyamatosan teljesítik a szabályozói követelményeket, és képesek kielégíteni a gazdaság finanszírozási igényét."