Az infláció növekedését várják a kata kivezetésétől

Az Orbán Viktor vezette kabinet július közepén alig egy hét leforgása alatt szigorította a kata-adózási forma feltételeit arra hivatkozva, hogy a háborús infláció miatt szükséges a kedvezményes lehetőség részleges eltörlése. Maga Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi vezetője, a Pénzügyminisztérium államtitkára mondta azt a parlamenti vita során, hogy „annak nagyon sok előnye volt, sokan választották az elmúlt tíz évben, ugyanakkor most háborús infláció van, ezért háborús költségvetést készítünk, emiatt szükséges a rendszer megváltoztatása.”

Mint ismert, az új kata-szabályok értelmében a bevételi értékhatár 18 millió forintra emelkedik az eddigi 12 millióról, de az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint (vagyis eltűnik a korábbi 25 ezer forintos sáv). Emellett nem lehet valaki munkaviszony mellett másodállásban katás vállalkozó, és a legfájóbb a legtöbb vállalkozónak, hogy csak magánszemélyeknek számlázhatnak majd (kivételt ez alól egyedül a taxisok élveznek).

A lépés után viszont több érdekvédelmi képviselet is jelezte, hogy a megemelt adósáv miatt a magánszemélyek is drágább árakat kaphatnak a katás vállalkozóktól. Például az építőiparban számítanak jelentősebb áremelkedésre annak köszönhetően, hogy az 50 ezer forintra emelt adóterhet áthárítják majd az ügyfelekre a mesterek, kivitelezők stb. De emelkedhetnek a költségek a magánegészségügyi ellátásban, de az ügyvédek esetében is.

A magyarok sem számítanak arra, hogy megússzák

Hagyományos esetben nem érdemes felmérést készíteni arról, hogy az emberek milyen gazdasági hatásokat várnak egy lépéstől, mivel azokra nincs ráhatásuk, de az attitűdjük keveset számít, azonban most a kata-törvény azért képez kivételt, mert a módosításoknak hála a lakosság, a magán megbízók fogják viselni az adóemelést és a korlátozásokat. Tehát mutatja azt is, hogy az építkezők, fizetős egészségügyi szolgáltatóhoz, ügyvédhez fordulnak, akkor mire számítanak. 

A Napi.hu és a Pulzus Kutató a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérése szerint a legtöbb magyar szerint az adószigorításnak jelentős hatása lesz az inflációra, vagyis általános drágulást várnak a lépéstől: a 18 évnél idősebbek 62 százaléka számít arra, hogy érezhetően, vagyis legalább 0,5 százalékponttal feljebb nyomja majd a pénzromlás mértékét. Abban 11 százalék bízik, hogy csak kevéssé érezhetően (0,1-0,5 százalékkal) nő majd a teljes infláció a korlátozásoknak köszönhetően. Mindössze 13 százalék bízik abban, hogy ennek nem lesz kihatása a pénzromlása, míg 14 százalék arra számít, hogy összességében inflációcsökkentő a lépés.

Furcsa mód eltérnek a férfiak és a nők várakozásai: előbbi csoport 57 százaléka vár jelentősebb inflációs hatást a lépéstől, 10 százalék szerint kis drágulást okoz majd, mert sokan nem tudják az áraikat, 15 százalék nem számít érezhető változásra, míg 18 százalék arra apellál, hogy még lassíthatja is az általános inflációt. Ezzel szemben a nők 66 százaléka biztos az érezhető drágulásban, 12 százalék enyhe hatásokat vár, 12 százalék szerint nem változtat semmin a szigorítás, míg 10 százalék reméli csak, hogy csökkentő tényező lesz.

Nagy generációs különbségek rajzolódtak ki a kata és infláció relációjának megítélésében: a 40-59 éves korosztály a legoptimistább, mert közöttük csak 51 százalék számít jelentősebb áremelkedésekre, 12 százalék enyhe inflációnövelő hatásban bízik, 20 százalék nem számít változásra, míg 17 százalék azt várja, hogy csökkenést idéz el majd elő.

A fiatalabb 18-19-es, és a 60 évesnél idősebb generáció viszont nagyjából ugyanúgy gondolkodik: 65-67 százalékuk vár érezhető inflációs hatást a szigorítástól, 9-11 százalék bízik abban, hogy nem lesz hatása, 12-14 százalék szerint pedig ellentétes eredménnyel jár a kata-módosítás.

Az iskolai végzettség alapján vizsgálva a lakossági hozzáállást az látszik, hogy az alapfokú végzettséggel bíró emberek kimagaslóan nagy arányban (21 százalék) bíznak abban, hogy csökkenti is az árszínvonalat a kata-szabályok erős átírása, míg ők várják a legkevésbé (57 százalék), hogy az érezhetően ront majd a helyzeten. Az inflációs hatásban a leginkább a felsőfokú végzettséggel bírók biztosak: 72 százalékuk tulajdonít legalább 0,5 százalékos pénzromlást. A középfokú végzettséggel bírók 65 százalék vár jelentősebb hatást, míg 14 százalékuk csak enyhét.

Igazán markáns eltérések viszont nincsenek, ha a lakhely szerint osztjuk fel a válaszadókat: a községekben élők 57 százalékban várnak érezhető áremelkedést – és így inflációs hatást –, ami elmarad a fővárosiak 65, a megyeszékhelyeken és városokban élkők 61-62 százalékos pesszimizmusától. A falusiak 21 százaléka igazából semmilyen hatást nem vár a lépéstől, de csökkenésben náluk is csak 15 százalék bízik. A megyeszékhelyeken élők körében vannak a legtöbben (18 százalék), akik hisznek abban, hogy ez igazából visszafogja az inflációt.