A szokásos kihívások – úgymint az időjárási viszonyok, például az aszály –, mellett a pandémia és azt követő háborús események nagyon komoly áremelkedéseket eredményeznek az élelmiszerágazatban – mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója az Inforádiónak.
Hollósi elmondása alapján a beszerzési lehetőségek különösen nehézkesek, nőnek az előállítási- és alapanyagköltségek, amikhez a termelőknek is alkalmazkodniuk kell. A nagy kérdés az, hogy a megnövekedett költségeket lekövetik-e az átvételi árak, ami a „nap végén” persze a fogyasztóknak jelent majd élelmiszerdrágulást.
Az állattenyésztési-, de leginkább a növénytermesztési ágazatokban már kezdetét vette egy áremelkedési folyamat, ami ráadásul még fokozódhat, hiszen – mint fogalmazott –, a közgazdasági folyamatoknak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet ellentmondani, vagyis ha valaki tartósan nem tud nyereséget termelni, az tönkremegy.
Termékhiányról ugyanakkor nem igazán lehet egyelőre beszélni. Bár időszakosan előfordul, hogy nehéz hozzáférni valamihez – például egy időben komoly gondot okozott a műtrágyának a beszerzése, miután földgázból készül –, de az élelmiszer-alapanyag oldalon megvan a megfelelő bázis, inkább a logisztika, illetve a feldolgozás időbelisége lehet kérdéses.
A szakember ennek mértékét 10-20 százalékra teszi, bár nyilván nem minden termék esetében. Vagyis egy éves emelkedés viszonyában lesz olyan termék, aminek 0 százalékkal, de olyan is, aminek akár 30 százalékkal is emelkedni fog az ára. Azt is hozzátette, hogy az erőteljes emelkedés bizonyos esetben szezonális lehet, példaként említve egy esetleges gyümölcshiányt mondjuk a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően.