Egyre több elemzés jelzi, hogy a hivatalos statisztikák a fogyasztói árak alakulását akár jelentősen is felülbecsülhetik, és ez a torzítás a jelenlegi digitalizációs, technológiai forradalomban egyre jelentősebbé válik - állítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Matolcsy György elnök, Nagy Márton alelnök, valamint Palotai Dániel és Virág Barnabás ügyvezető igazgatók által jegyzett tanulmány szerint többek között ez szolgálhat arra is magyarázatul, hogy a nagy nemzetközi jegybankok immár évtizedes távlatban nem tudják elérni inflációs céljaikat.

Az MNB szerint alapvető változások következtek be a világgazdaságban, amelyek hatását a bevett eljárások nem tudják megfelelően kimutatni.

Kapcsolódó

A fejlett világban zajló demográfiai átalakulás a tartósan mérsékeltebb infláció irányába hathat. Emellett a világ adósságai historikusan magasan vannak ami a fo­gyasztási és beruházási hajlandóságot is egyaránt mérsékelheti. A digitalizáció, az automatizáció, az új ipari forradalom szintén az árak csökkenésének irányába hat.

A felülbecsülés mögött többrétű jelentős hatása van a digitalizációnak. Egy telefon már egyszerre lehet fényképezőgép és diktafon is, régebben ezeket az eszközöket külön kellett megvenni. Ugyancsak kiesik számos ingyenesen elérhető szolgáltatás az interneten, legyen szó a zenéről vagy képzésekről.

A szolgáltatások globalizálódása és a fogyasztói szokások megválto­zása egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a XXI. században a szolgáltató szektor szerepe még inkább felértékelődik, azonban ezen a téren a hozzáadott érték számítása jelenleg is komoly szakmai viták alapja.

Az infláció változatlanul az egyetlen horgony, de mérőrendszereinket újra kell gondolni

- írták az MNB vezetői.

Összességében az MNB-ben úgy látják, azon fejlett gazdaságokban, ahol már hosszabb ideje nem sikerült elérni az inflációs célt, az inf­lációs célok újragondolására van szükség, ami egyaránt érintheti a célok szintjét, illetve az arra épülő monetáris politika keretrendszerét.