Az elmúlt napokban több nyilatkozat is napvilágra került mind a kormány, mind a jegybank oldaláról, ami a köztük lévő véleménykülönbségre utalt az infláció csökkentésével kapcsolatban, ugyanakkor kormányoldalról elhangzott, hogy a cél végső soron ugyanaz, ezért párbeszéd és egyeztetés folyik a két intézmény között.
Kormány és jegybank
A Napi.hu kérdésére, miszerint várható-e Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozása a közeljövőben a felmerülő ellentétek enyhítése, az együttműködés erősítése érdekében, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, hogy a találkozók, egyeztetések rendszeresek, a kormányfő és a jegybankelnök eddig is konzultált egymással és ezután is fog.
Energiaárak és infláció
Gulyás Gergely a Kormányinfón a magas infláció okai között döntőnek nevezte a háború és a szankciók következtében magas energiaárakat, miközben most már csak 41-42 euró megawattóránként az irányadó áprilisi lejáratú európai gázár. Ráadásul augusztusi, illetve szeptemberi szállításra is vásárolható 43 euró körül, vagyis a tárolók feltöltésének idejére is biztosítható ezen az áron a szükséges mennyiség: ezt a lehetőséget vélhetően a magyar állam is érvényesíteni tudja az importban.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy a 2018-ban 30 eurós, az elmúlt tíz év átlagában pedig 20 eurós gázárhoz képest már jóval kisebb többlet, mint tavaly, hisz a háború ás a szankciók kezdete előtt 70 euró fölött volt az ár, a teteje pedig 300 fölött. A jelenlegi ár már nem indokolja a rendkívül magas inflációt, ezért megkérdeztük, hogy a hazai termelők miért nem adják olcsóbban az élelmiszert a kereskedőknek, miért magasabb esetenként a felvásárlási ár, mint Ausztriában, vagy más gazdag EU-tagállamban.
Lassú átárazódás
Gulyás Gergely ezt azzal indokolta, hogy a rendkívül magas gázárak idején a kormány a változóáras szerződést ajánlotta mindenkinek, mondván, hogy akármeddig nem emelkedhet az ár, hisz ez a világgazdaság leállását jelentené. A vásárlók azonban később mégis előszeretettel kötöttek fix áras szerződéseket, a mostanihoz képest magas áron, ezért amíg ezek ki nem futnak, magas az energiaköltségük, így idő kell, amíg az átárazódás lezajlik a piacon.
Költségvetési extra bevétel a szankciókból, különadók
Felvetettük, hogy a szankciók egy esetben jelentős bevételt is hoznak a magyar államnak: ez az orosz olaj és a Brent típus árának jelenleg bő 30 dolláros hordónkénti különbsége, melynek 95 százalékát a Mol befizeti a költségvetésbe. Ez óriási összeg, tartósan alacsony gázár mellett már elég lehet az átlagfogyasztás alatti lakossági gáz-, távhő-, és áramár támogatására. Megkérdeztük,
"hogy ha ez lesz a helyzet a jövő évhez közeledve is, akkor lehetséges-e, hogy nem csak csökkennek, hanem megszűnnek a különféle ágazatokra kivetett különadók, melyeket az említett támogatások fenntartására vezettek be tavaly az elszálló energiaárak idejében."
Gulyás Gergely lehetségesnek nevezte ezt a forgatókönyvet, hozzátéve, hogy a gázár szintjén túlmenően kérdés még, hogy mekkora lesz orosz olaj diszkontja. Van ugyanis jelenleg egy olyan orosz elképzelés, hogy ezt 25 dollárban limitálják, ami a jelenlegi állami bevétel csökkenését hozhatja.
Hozzá kell tennünk, hogy ha a háború véget érne, és a szankciók is részben vagy egészben feloldásra kerülnének, ez az extra költségvetési bevétel visszaesne, miközben a gázár nem feltétlenül tér vissza az évekkel ezelőtti szintre, hisz Európa nagy része ódzkodni fog az orosz importtól a tavalyi események után. Így a szankciók feloldása akár még a költségvetés helyzetének romlásával is járhatna, hacsak a kormány nem emelné meg a rezsicsökkentett energiaárakat az új "békebeli" árak által indokolt szintre.