A magyar kormánynak elég nagyravágyó céljai vannak, ha az ország digitális felzárkóztatása kerül szóba. El szeretnék érni, hogy Magyarország fejlettségben az évtized közepére meghaladja az uniós átlagot, és 2030-ra már a 10 vezető digitális gazdaság közé akarnak kerülni. Forszírozásaikat mi sem példázza jobban, mint a nagy port kavaró, részént állami pénzből történő Vodafone felvásárlása, ami a jelek szerint mintegy 350 milliárd forintból valósulna meg.

Azonban az uniós országok digitális fejlődését követő, 2022-es Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) ranglistájából nemrégiben kiderült, hogy Magyarország még messze van a kitűzött céloktól: ugyan tavalyhoz képest egy helyet javított, továbbra is a sereghajtók táborát erősíti digitális fejlettségben, a 27 uniós tagállam között csak a 22. helyen áll. 

Hosszú az út, kevés a szakember

A kormánynak még rengeteg problémát kell orvosolnia ahhoz, hogy utolérje az uniós átlagot, az élvonalba jutás álmáról nem is beszélve. Az egyik legfőbb hátráltató tényező, amit szakértők is rendre hangoztatnak, a brutális munkaerőhiány. A DESI adatai szerint Magyarországon az IT-sok aránya mindössze 3,9 százalék, szemben a 4,5 százalékos EU-s átlaggal. Sőt, még a legjózanabb becslések is arra figyelmeztetnek, hogy a hiány az informatikus mérnökök és IT-szakemberek esetében két éven belül nagyjából 26 ezer fő lesz. 

Erre pedig rátesz egy lapáttal az úgynevezett „virtuális kivándorlás”, ami egyre divatosabb a hazai informatikusok körében: már többen szeretnének távmunkában, külföldi cégeknek dolgozni, mint itthoni munkáltatóknak. A Napi.hu annak próbált utánajárni, hogy mégis milyen ötletek vannak terítéken a tömeges elvándorlás orvoslására, valamint miféle megoldásokat kéne a hazai cégeknek és a kormánynak sürgetnie a széljárás megfordításához. 

Veszélyezteti a hazai projektek megvalósítását

Miért fontolgatják egyre többen, hogy külföldi munkáltatóknak dolgozzanak „digitális nomádként”? – ezt a kérdést is érintette az a múlthéten publikált felmérés, ami a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Szövetség a Digitális Gazdaságért (IVSZ) megbízásából készült. A kutatás szerint a külföldi cégeket leginkább a magasabb fizetések, az érdekesebb szakmai kihívások és a jobb karrierkilátások miatt tartják vonzóbbnak az informatikusok. Kommentárjukban megjegyzik, hogy a durva munkaerőhiánnyal küzdő ágazat versenyképességét súlyosan fenyegeti, ha az eddiginél is több IT-s dönt majd a magasabb fizetéssel kecsegtető, rugalmasabb külföldi megbízások mellett.

Itthon is milliósak a bérek

Nem lehet elmenni amellett, hogy jelenleg is jól keresnek a hazai informatikusok. Már a senior, sőt a medior fejlesztők jellemző fizetése is meghaladja a bruttó egymillió forintot, az adattudományi területek bére pedig bruttó 2 millió felett is lehet. A junior programozói bérek egységesen 500-550 ezer forintról indulnak, és az ismert programnyelvektől függően bruttó 850-900 ezer forintnál állnak meg – derül ki a Hays Salary Guide 2022-es adataiból.

Lapunk Fachs Anitát, a Green Fox Academy programozóiskola vállalati szolgáltatásokért felelős cégvezetőjét kérdezte a virtuális kivándorlásról, a női informatikusok helyzetéről, valamint arról is, hogy a KATA módosításai mennyiben érintik a hazai munkavállalókat.

Az IT munkaerőpiac globalizálódása egy hosszú ideje tartó trend, ami a pandémia hatására tovább erősödött, viszont a távmunka elterjedése miatt nem feltétlenül jár költözéssel. A világszerte jellemző IT munkaerőhiánnyal együtt ez a trend a hazai informatikai cégeket széles körben érinti: azok a vállalatok, amelyek nemzetközi piacra dolgoznak, komoly kihívásokkal néznek szembe. Várhatóan egyre nehezebb lesz medior és senior munkaerővel támogatni a fejlesztési projekteket – állítja Fachs Anita.

Ezek a tényezők hátráltathatják vagy veszélyeztethetik az informatikai fejlesztések, digitális projektek megvalósítását, a nemzetközi megbízások és hazai kezdeményezések esetén egyaránt.

 

Mit tegyenek a hazi cégek, mi a kormány feladata?

Magyarországon és a régióban is érezhetők a jól képzett és tapasztalt munkaerőért folyó verseny hatásai, ami plusz költséget és ezáltal hátrányt jelenthet a kevésbé tőkeerős cégeknek, amíg a medior és senior munkaerőt kinevelik. Természetesen pozitív hozadéka is van, hiszen növeli a magas szintű digitális tudásra való igényt társadalmi szinten – ugyanakkor az is tény, hogy az IT oktatás nem tud lépést tartani a munkaerőpiaccal. 

A megfelelő munkaerő biztosításához elengedhetetlen a képzések támogatása és a szakemberek itthon tartása is.

– állítja a Green Fox képviselője. Hozzáteszi, a képzett és tapasztalt IT munkaerő megtartása azon múlik, hogy a technológiai fókuszú munkaadók képesek-e a nyugat-európai vagy észak-amerikai ajánlatokhoz képest vonzó feltételeket biztosítani számukra. 

Fachs Anita, a Green Fox Academy vállalati szolgáltatásokért felelős cégvezetője
Kép: Green Fox Academy

Egy versenyképes ajánlat több tényezőből adódik össze, amelynél Fachs szerint elsődleges a bérezés – ezen speciális adózási szabályok is segíthetnének –, de további ösztönzőket is említ:

  • Fontos a munkavégzés helyéhez és idejéhez kapcsolódó hagyományos kötöttségek feloldása, melyre a távmunkától a négynapos munkahétig számos megoldás létezik. 
  • További elem az euróban adott fizetés vagy a munka-magánélet egyensúly támogatása, például apasági szabadság révén.

Bár ezek érdemben segítenék a hazai cégek versenyképességét, szerinte továbbra is a tudásfejlesztés marad a hazai technológiai szektor kulcskérdése: egyre több cég dönt úgy, hogy a munkaerőhiány kezelése érdekében saját „bootcamp” képzést hirdet, ahol a jelentkezők néhány hónap alatt sajátíthatják el egy új szakmai alapjait.

Ennek keretében aktívan részt vesznek a junior hallgatók oktatásában és felkészülésében, valamint részben vagy egészben átvállalják a karrierváltó képzés költségeit. Potenciális megoldás lehet még a tapasztalt, medior vagy senior munkaerő bővítése a junior informatikusok tudásszintjének emelésével. 

Az új kata-szabályokkal aláássák a versenyképességet

Fachs Anita felidézte a júniusi alumni kutatásukat, melyből kiderült, hogy Green Fox Academy által képzett junior szoftverfejlesztőket jellemzően alkalmazásban foglalkoztatják a vállalatok. A medior és senior szakemberek közül azonban sokan a főállásuk mellett projektmegbízásokat is vállalnak. Őket, illetve a szabadúszóként dolgozókat vagy a kisebb fejlesztő céget működtető vállalkozókat komolyan érintik a kata változásai, a munkavégzés költségeinek növekedése pedig természetesen a megbízói oldalon is megjelenik. 

A negatív hatások kiküszöbölésére speciális adózási szabályok bevezetése lehet megoldás, ami a nemzetközi bérversenyben is erősítené a hazai technológiai szektor szereplőit.

- állítja Fachs. Ezt az egyetemi forrásunk is elismerte, majd példának hozta Lettországot és Litvániát, ahol szerinte jól sikerült megoldani az informatikusok és a startup-cégek adózását. Korábban az IVSZ is megjegyezte, hgy a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a katáról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat. 

Több szakmai támogatást, kevesebb szexizmust

Az adatok azt mutatják, hogy kevés női informatikus van Magyarországon: amíg az EU-ban átlagosan közel minden második IT-s nő, addig itthon ez az arány alacsonyabb, csak 14 százalék. Arról is kérdeztük a szakértőket, miként lehetne vonzóbbá tenni számukra a területet.

A nők digitális gazdaságban való szerepvállalását számos tényező hátráltja. Ezek között döntő fontosságú, hogy nem jutnak elegendő információhoz akkor, amikor a pályaválasztást és a karriert meghatározó döntéseket kell meghozniuk – állapította meg a programozóiskola vállalati szolgáltatásokért felelős cégvezetője.

Még ma is sok sztereotípia övezi az IT szakmát, és továbbra is kevés a kifejezetten nőket megszólító képzési lehetőség.

Fachs Anita mellett az egyetemi forrásunk is nagyon határozottat kiemelte, hogy a folyamat nulladik lépéseként a szexizmust kéne leépíteni, szemléletváltásra lenne szükség az oktatásban és a munkahelyi környezetben egyaránt. Ezeket az akadályokat a Green Fox úgy szeretné lebontani, hogy kifejezetten nőknek szóló képzéseket és ingyenes programokat is kínál, illetve együttműködnek hasonló célokért küzdő szervezetekkel, például az Egyenlítő Alapítvánnyal is.