A 27 országos nemzetközi kutatás szerint az infrastruktúrával (beleértve a közúti, vasúti és légi hálózatokat, közműveket (pl. villamosenergia és víz), szélessávú internet és egyéb kommunikációs hálózatokat) elégedett felnőtt korú lakosok aránya jelentősen, 8 százalékponttal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az elégedettek egyötödnyi arányával szemben ugyanakkor közel kétszer akkora méretű csoport fejezte ki elégedetlenségét, mely eredménnyel továbbra is elmaradunk a világ különböző régióiban, valamint a 27-ből 24 tesztországban mért áltagértékektől.
Az országok elégedettségi rangsorát világszinten (csakúgy, mint tavaly) Kína, az európai országok közül pedig Hollandia vezeti 90 százalékos illetve 77 százalékos értékkel, míg Olaszország lakossága a magyaroknál is pesszimistább képet festett a helyi infrastruktúráról (17 százalék elégedett). A legnagyobb növekedés az egyébként hagyományosan kritikus Európában volt mérhető.
Az infrastrukturális beruházások kiemelt célpontjának a víz és csatornaellátottság javítását nevezi meg a világ lakossága (42 százalék), melyet közel azonos fontosságú napenergia-hálózat várt fejlesztése követ (41 százalék).
Magyarországon 61 százalékos említésével ez utóbbi az első helyen megnevezett fejlesztendő terület a prioritási sorban, míg a második helyen a szélenergia beruházások állnak a lakossági elvárások közt (45 százalék).
A magyarok a hazai új lakás kínálatban, az árvízvédelemben, a digitális infrastruktúra fejlesztésekben, vagy például az elektromos járművek töltőhálózatának fejlettségében nem érzékelnek lemaradást a globális irányokhoz viszonyítva, de a 14 vizsgált terület többségében, kiemelten a megújuló energia jelenlegi infrastrukturális támogatásában, közutak, gyalogutak és kerékpárutak állapotában/mennyiségében fokozott elvárásoknak adnak hangot.
A külföldi beruházásokkal szembeni protekcionista felfogás a világ lakosságának felét jellemzi. A fejlettebb gazdasággal rendelkező országok polgárai kisebb nyitottságot mutatnak az idegen infrastrukturális beruházásokra,
míg az európai országok közül Lengyelország és Magyarország lakosai átlag felett elfogadók, amennyiben ez jobb kivitelezési minőséggel párosul.
A 2016 óta immár ötödik alkalommal elvégzett Ipsos kutatás az idei, világjárvánnyal terhelt évben kitért a gazdaság, illetve a társadalmi támogatások optimális súlyának kérdésére is. Világszinten jellemző irány, hogy a lakosság a közúti, vasúti és légi hálózatok, közművek fejlesztésénél is fontosabbnak tartja a szociális infrastruktúra, például iskola- és kórházépületek, valamint lakhatás támogatását (a 32 százalékos említéssel szemben 48 százalék áll).
A fent említett kérdésben Magyarország lakossága még sarkosabb álláspontot képvisel: bármennyire is érezzük hiányosnak, elégtelennek úthálózatainkat vagy azok minőségét, a szociális infrastruktúra fejlesztésére még nagyobb hangsúlyt fektetnénk.