A megújuló energia nem újdonság. Sőt, a szén 19. századi előretöréséig nagyjából minden energiafajta megújuló volt. Több százezer éve is úgymond biomasszát égettek az őseink, hogy táplálják a tüzet.
De gondolhatunk a vitorláshajókra is, amelyek a szél energiáját használták arra, hogy a korabeli felfedezőkkel megismertethessék Földünk addig rejtett zugait. A malmok is a víz vagy szél energiáját használták évszázadokig a működésük során.
Az ipari forradalom idején azonban ezek az energiafajták szinte feledésbe merültek, mígnem a XX. század második felében ismét elkezdett feléjük fordulni az emberiség. Az igazi harc a megújulók és a fosszilis energiák között azonban a 2000-es években kezdődött, amikor a technológia eljutott odáig, hogy - bár a hozzá adódó állami támogatással, de - versenyképes lett a környezetbarát energia.
"A megújulók nyerni fognak. Ez biztos" - indította beszélgetésünket ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója. Szerinte ugyanakkor a megfogalmazás nem helyes: nem elég ugyanis, ha egy energia megújuló, annak fenntarthatónak is kell lennie.
Ha fenntarthatóságról beszélünk, akkor az egyik fontos kritérium, hogy klímasemleges legyen az adott energia. "Persze teljesen klímasemleges beruházás nincs, mert az építkezésnek, eszközgyártásnak is van efféle hatása. De ebből a szempontból a megújuló mellett a nukleáris energia tartozhat ebbe a kategóriába. Utóbbival az a baj, hogy félünk tőle, ráadásul ez sokaknál zsigeri félelem, amit észérvekkel nehéz eloszlatni. A megújulóknál pedig a technikai problémáktól félnek sokan, például hogyan tudjuk elérni, hogy az időjárásfüggő energiahordozók az igényeknek megfelelően mindig a rendelkezésünkre álljanak. Ez utóbbi viszont könnyen legyőzhető a technológia fejlődésével" - vélte a szakember.
Fontos kérdés természetesen az is, hogy egy energiafajta mennyire megfizethető. Ifj. Chikán Attila kiemelte, hogy élettartam költségek tekintetében a megújulók ma már olcsóbbak, mint a legtöbb fosszilis energia, így ha sikerül az előbb említett technológiai problémán túllépni, úgy költségben is verhetetlenné válik a technológia. "Azt gondolom, hogy a fenntarthatósági oldalról a megújuló energia lesz a nyerő, egyrészt a környezeti hatás miatt, másrészt mert a többi energiafajta esetében jellemzően emelkedő költségeket látunk. A szén-dioxid kvóták ára emelkedik, és bár ez nem biztos, hogy mindig így lesz, de a környezetvédelmi előírások szigorodása biztosan folytatódni fog. Mindemellett egyes energiatípusoknál a nyersanyag elérhetősége is kérdésessé válik hamarosan" - mondta az ALTEO vezetője.
Miért tol bele ennyi pénzt az állam?
Arra a felvetésre, hogy a megújuló energia az állami támogatásoknak köszönhetően tudott ennyire előretörni, ifj. Chikán Attila elmondta, hogy ez igaz, de a támogatás csak addig kell, amíg nem lesz versenyképes magától. "Egyébként pedig, minden más is kapott állami támogatást. A nukleáris energia az 1940-50-es években a hadipartól kapott komoly pénzügyi segítséget. Hasonló eset az elektromos autók piaca, ahol a környezetvédelmi célok elérése érdekében van szükség az állam elosztó szerepére."
A technológia fejlődése miatt pedig szerinte nem kell attól félni, hogy előbb-utóbb megszűnik a megújuló energia állami támogatása. Mint mondta, lakossági szinten már most megérheti támogatás nélkül is átállni a megújulókra, de igaz ez a kisebb méretű ipari fogyasztókra is, hiszen van már ilyen együttműködése az ALTEO-nak is.
A szakember ezzel kapcsolatban kiemelte azt is, hogy a jelenlegi üzleti környezetben csak akkor épül bármilyen erőmű, ha kap támogatást. Ennek oka meglehetősen prózai: annyira alacsonyak az energiaárak, hogy másképp egyszerűen nem éri meg. "Ami nukleáris épül, az is jellemzően a jelenleginél magasabb árszinttel számol hosszabb távon. Éppen ezért az állami támogatás megléte nem azt mutatja, hogy nem versenyképes a megújuló energia, hanem azt, hogy az energiatermelés most úgy ahogy van üzletileg nem fenntartható Európában" - magyarázta a vezérigazgató, majd hozzátette: és hogy miért van akkor az állami támogatás? Mert mind az EU, mind a magyar kormány úgy döntött, hogy ha minden fenntarthatatlan üzletileg, akkor kiemeli legalább a megújulókat, mert annak elterjedését szeretné látni.
Persze az, hogy az árak ennyire alacsonyan vannak, ideiglenes a szakember szerint. Ehhez ugyanis a 2008-as válság után több egymásra ható tényező - például az ipari termelés visszaesése, a tőzsdei árak lejtmenete és a szén-dioxid-piac összeomlása - hatása is kellett. "Ugyanakkor az erőművek hosszú távra épülnek, ha ebből van 10 rossz év, attól nem fogja azt bezárni a tulaj. Nem véletlen, hogy az elmúlt 10 évben nem volt olyan állami dokumentum, amelyik ne azt mondta volna, hogy további erőművi kapacitásra van szükség itthon is. Épült is, csak éppen megújuló."
Azért vannak még akadályok
A fenti okok miatt gondolja úgy az ALTEO vezetője, hogy reális lehet a zöld gazdaság, amelyik teljes mértékben a fenntarthatóságra épít. Persze ennek eléréséhez szükség van arra, hogy az elérhető technológia tovább fejlődjön.
"Az energetika folyamatosan decentralizálódik, az egyre testre szabottabb megoldások immár a háztartások számára is elérhetőek. Szerencsére ez a folyamat nálunk megújuló alapon működik, mivel eljutott idáig a technológia, de az is lehet, hogy azért van egyáltalán decentralizáció, mert a technológia lehetővé tette azt. Persze nem kell azt gondolni, hogy csak megújuló alapon működhet. Dániában például a mini gázmotoros technológia is elterjedt" - mondta ifj. Chikán Attila.
Ebben a folyamatban a minél több adat elérését segítő digitalizáció és az energiatárolás utóbbi időszakban mutatott elképesztő fejlődése is segíteni fog. Ez utóbbira jó példa az ALTEO saját - állami támogatással megvalósuló - kutatás-fejlesztési projektje, amely során egy 6 megawattos akkumulátoros energiatárolót építettek Budapesten. Ez azt jelenti, hogy mínusz és plusz 6 MW között tudják változtatni a tároló kapacitását, attól függően, hogy épp termeli az áramot a cég vagy fogyasztja azt. "Egy kisvárossal összemérhető energiafogyasztást egy másodperc alatt 12-szer tudunk valamelyik irányba elmozgatni. Ez azért fontos lépés, mert a szél- és napenergia hasznosításának terjedését nagyban gátolja, hogy az ezen alapuló erőművek termelése nehezen tervezhető. A K+F projekt segítségével ezen energiaforrásokat is könnyebben be lehet majd illeszteni a villamos energia rendszerekbe."
Az energiatárolási módszerek fejlődésével idővel elérhetővé válik az is, hogy egy családi ház erőművel - például napkollektorral - és energiatárolóval megoldja az energiaellátását. Ifj. Chikán Attila szerint a meglévő energetikai rendszerek átépítése természetesen nem lesz egyszerű, de lépésről-lépésre haladva ez sem okoz majd megoldhatatlan feladatot.
A lényeg ismét az átlagember
"A régi, de örök érvényű mondás szerint az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb, a legkörnyezetvédőbb és ez okozza a legkevesebb kihívást. A lényeg tehát, hogy oda kell figyelnünk arra, hogy mennyi energiát fogyasztunk. Ha elsiklunk efelett, akkor előbb-utóbb biztosan tönkre tesszük a bolygót, hiszen kirúgjuk a fenntarthatóság egyik lábát." - mondta az ALTEO vezetője.
Arra a kérdésre, hogy a szemléletformálás már elég régóta zajlik, ifj. Chikán Attila annyit válaszolt, hogy a szemléletváltás olyan dolog, amivel mindenki egyetért, egészen addig amíg neki nem kell csinálnia. Éppen ezért ez egy lassú, de azért létező folyamat. Példa erre a sharing economy, avagy a közösségi gazdaság ami egyre jelentősebb az energiaiparban is. "Vegyünk egy egyszerű példát. Mosógépe mindenkinek van, egy nagy panelben akár több száz is. Ez teljesen irreális, hiszen energiafogyasztásban, mosószerben őrületes mennyiség megy el feleslegesen. Amennyiben minden házban lenne öt mosógép, vagy mosószalonok, mint például az USA-ban, azzal rengeteget lehetne spórolni. Vagy megnézhetjük akár az autózást is. Egy kéttonnás vasat azért mozgatunk, hogy elvigyen egy 80 kilós testet, ami a hatékonytalanság csúcsa" - mondott néhány példát.
Szerinte a sharing economy legfőbb ellensége az emberekben jelen lévő ősi vágy, a birtoklás. Szerencsére azonban vannak már pozitív példák: Ausztriában előfordult, hogy 3 ezer lakos összefogott és közösen épített egy naperőművet. De a nyugati szomszédunknál van példa arra is, hogy egy falu közösen épített egy biogázüzemet, amelybe a helyi gazdák bevihették a hulladékot, így az több száz lakás fűtését ki tudta váltani. "Ehhez persze pénz kell, ráadásul ebben a modellben fontos szempont, hogy a kivitelezés során ne a meggazdagodás legyen a cél, hanem az, hogy a társulásban résztvevők ugyanolyan jól járjanak a beruházással. Bizonyos együttélési szabályok betartása mellett ez tudna itthon is működni" - tette hozzá.
Hasonlóan követendő példa szerinte a körforgásos gazdaság előtörésének segítése. "Mindenki azt gondolja, hogy itt az a lényeg, hogy a hulladék körbeforog és a folyamat végén megint termék lesz belőle. Ez azonban csak a legalsó szint. Természetesen ez is támogatandó, de az első szintet valójában az jelenti, amikor fel sem használjuk az anyagot, magyarán a fogyasztáscsökkentés. Amennyiben mégis muszáj valamit használni, úgy próbáljunk meg belőle minél kevesebbet." - magyarázta az ALTEO vezetője, aki szerint ide tartozó probléma, hogy egyre inkább eltűnnek a kis műhelyek, ahol meg lehetett javíttatni az elromlott dolgainkat. Ez persze a gyártók felelőssége is, amelyek már egyre inkább úgy tervezik a termékeiket, hogy azokat már nem lehet megszerelni, kevésbé törődve a fenntarthatósággal.
Éppen ezért ifj. Chikán Attila nem támogatja azt, hogy valaha is teljesen ingyen legyen az energia: "Kézzel-lábbal tiltakozom, mert akkor nincs értéke, nem motivál semmi, hogy foglalkozzam vele, hiszen értéke csak annak van, ami szűkös."
A cikk megjelenését az ALTEO Group támogatta
A nyitókép forrása: Pixabay