Részben az is indokolja az első nyelvvizsga ingyenessé tételét, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételhez már szükség lesz legalább egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgára. A döntést még 2014-ben hozta meg a kormány, amelyet többek között Székely László ombudsman is kifogásolt: szerinte a döntést nem készítették kellően elő, véleménye szerint a követelmény támasztása ráadásul jogsértő is.
A kormány mégsem hátrált meg, ezt azzal indokolták, hogy a hatéves bevezetési időszak elegendő erre. Valamint azzal, hogy a felsőoktatás színvonalának javulását várják a nyelvvizsgások arányának növekedésétől. Jelenleg egyébként van lehetőség ingyenesen középfokú nyelvvizsgához jutni abban az esetben, ha a vizsgázó az emelt szintű nyelvi érettségin 60 százalékot elér az írásbeli- és szóbeli vizsgán. Ugyanakkor tény, hogy az ilyen módon megszerzett bizonyítványt külföldön nem ismerik el - írja a lap.
Kapcsolódó
Az oktatási szakemberek szerint a közoktatásban nem biztos, hogy a diákok képesek megtanulni egy idegen nyelvet. A Magyar Idők idézi Salusinszky Andrást, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnökét, aki szerint érthetetlen, hogy az iskolákban csaknem ezer órát tanulnak nyelvet a gyerekek, de nem képesek arra, hogy letegyenek egy középfokú nyelvvizsgát az érettségiig. A magyarok kétharmada viszont még mindig nem beszél semmilyen idegen nyelven.
A KRESZ-vizsgát is ingyenessé tennék, ezt ugyanakkor még nem erősítette meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Ennek ára jelenleg 4600 forint volt. A tétel az elmúlt 5 évben nem változott.