Az atomenergia nem valódi alternatíva Ausztria számára - mondta Ernst Zimmerl, Osztrák Nagykövetség a környezetvédelmi ügyekért is felelős agrárattaséja. Az osztrák kormány álláspontja szerint az atomenergia nem fenntartható, nem környezetbarát, az atomhulladékok tárolása megsemmisítésének költségei nem becsülhetőek. Így lehet, hogy egy atomerőmű üzemeltetése versenyképes, de az utánunk jövő nemzedékeknek olyan költségeket jelent, amely megnöveli a valódi, most ismert kiadásokat.
Az energiaunió atomerőművek nélkül is létrehozható, ráadásul tiszta körülmények között. Az osztrák kormány tiszteletben tarja a tagállami kompetenciákat, így lehetőség van arra, hogy más tagállamok az atomenergia mellett teszik le a voksukat, de csak akkor azt ha ez átlátható és ellenőrizhető módon történik. Ugyanakkor a fukusimai katasztrófa ráirányította a figyelmet arra, hogy komoly baleseteket nem lehet kizárni, egy ilyen rendellenes működés hatása nem marad meg nemzeti határok között. Ausztria épp ezért érdekelt az új és a meglévő nukleáris erőművek építésében. Ausztria és Magyarország érdekei a biztonsági területen közösek - mondta az attasé.
Reagált a kormánybiztos
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint a bővítési projekt során Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik, mivel az Európai Bizottság is a nukleáris termelőkapacitás szinten tartásával számol a jövőben.A biztos szerint a kapacitás-fenntartáshoz tartozik az új erőművek építése és a meglévők élettartamának meghosszabbítása is. A jelentésben a bizottság is a legfejlettebb reaktorok közé sorolja a paksi projektbe tervezett VVER-1200-as reaktort.
Valóban fontos szuverén jog, hogy minden ország maga döntsön az energiamixéről. Míg Ausztria a magas hegyek miatt képes arra, hogy a felhasznált villamosenergia 60 százalékát vízenergiából állítsa elő, addig Magyarországon ez nem lehetséges. Jelenleg az európai villamosenergia-termelés 27 százalékát adják az atomerőművek, és a 28 tagállamból 14-ben van reaktor. Óriási ellátásbiztonsági és klímavédelmi előnyei vannak annak, hogy ezek az erőművek a nap 24 órájában termelnek. Jelenleg 10 országban zajlik atomerőmű-építés vagy engedélyezési, előkészítési folyamat, példaként Szlovákiát, Franciaországot és Finnországot említette.
A kormánybiztos elmondása szerint Ausztriával korrekt, szomszédi partneri együttműködés zajlik a paksi bővítéssel kapcsolatban. A környezeti hatásvizsgálati eljárásba 30 országot hívtak meg, Ausztria kérdésére közmeghallgatásra és szakértői konzultációra is sor került, amelyeken minden kérdésre válaszoltak. Ausztria március végén jelezte, hogy az eljárást lezártnak tekinti, a biztonsággal kapcsolatos fennmaradt műszaki kérdéseket pedig bilaterális úton kívánja rendezni. A megújuló energiák, a nap- vagy a szélenergia és a biomassza óriási állami támogatásokat élveznek. Paks II-nél pedig nincs szükség ártámogatásra vagy fix átvételi árra, hogy a projekt megtérüljön. A 2020-as évek közepére várható piaci villamosenergia-árnál a projekt az összes költségét ki tudja termelni. Az Európai Bizottsággal régóta folyamatosan egyeztetnek az állami támogatás ügyében, minden kérdésükre válaszoltak. Hangsúlyozta, hogy nem tiltott állami támogatás miatt folyik a vizsgálat, egyben jelezte: remélik, hogy az év közepéig kialakítja a bizottság az álláspontját.
Az osztrák kormány a Paks 2 projekttel kapcsolatban közbeszerzés hiányát, az átláthatósággal és a környezetvédelmi hatásvizsgálatokkal kapcsolatos jogszabályi hiányosságokat állapított meg. Soha nem folyt közbeszerzés Paks 2 ügyében - emiatt indult uniós vizsgálati eljárás is - emlékezettet diplomata. Az osztrák kormány minden direkt- és indirekt támogatást is visszautasít a projekt kapcsán. A diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan technológia kaphat (magyar kormányzati) támogatást, amely nem fenntartható, súlyos torzulásokat okozhat a energiapiacon a megújuló energiatermelők rovására.
Közel sem egyértelmű Paks 2 életképessége
A kormányzati kommunikációval ellentétben Paks 2 jövője rendkívül bizonytalan a folyamatban lévő uniós eljárások miatt. Komoly esély van arra, hogy Brüsszel ezt a beruházást az uniós szabályokkal ellentételesnek ítéli. Ha ez történik, akkor az eddig befektetett minden egyes forint kidobott pénz lehet, arról nem beszélve, hogy az ügyletet finanszírozó orosz állami beruházási bank a Vnyesekonombank jelenleg a csőd szélén táncol. Jelenleg öt uniós vizsgálat folyik illetve indulhat a Paks-2 kapcsán - mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért/Zöldek európai parlamenti képviselője.
Ezek keretében Brüsszel vizsgálta a tiltott állami támogatás kérdését és a nemzetközi tender elmaradási miatti eljárást. Folyt egy engedélyezés az Euratom szerződés keretei között, amelynek nyomán kellett módosítani az az atomerőmű üzemanyag-beszerzési szerződést. A paksi adatok átláthatósága keretében is folyt egy eljárás (ennek nyomán módosították a korábbi titkosítási törvényt). A jelenleg folyó négy eljárás mellett egy ötödik is indulhat a villamos energia piaci irányelv megsértése miatt, ugyanis nem vizsgálták meg, hogy Paks 2 nélkül milyen alternatív megoldások lehetnének.
Az EU villamos energia-piaci irányelve szerint, magát a kapacitást is tendereztetni kellett volna, vagyis azt meg kellett volna vizsgálni, hogy mely szektor képes a legolcsóbban előállítani a tervezett 2000-2400 megawattos kapacitást. Ez a terület jogilag ingoványos terep - nincsen rá még joggyakorlat - de a tender elmaradása miatt akár újabb vizsgálat indulhat a beruházás ellen - mondta Jávor Benedek.
Piacon nem életképes Paks 2
A tiltott állami támogatás kapcsán az Európai Bizottságban már kialakult az a meggyőződés, hogy Paks 2 nem életképes piaci alapon, vagyis rászorul az állami támogatásra. Az EU tanulmányát több más szervezet kutatása is alátámasztja, többek között a magyar kormány által megrendelt tanulmány, amely arra jutott, hogy Paks 2 a jelenlegi energiaárak mellett nem, csak a azok dupláján térülhet meg. Ilyen energiaár-emelkedésre, azonban nem számítanak a piacon a következő évtizedekben.
Most Magyarországnak kell bizonyítani az állami támogatás szükségességét, illetve, hogy ez nem ártorzító és nincsenek alternatív lehetőségek - ám Jávor Benedek szerint egyik állítás sem bizonyítható. Egyértelmű az állami támogatás jelenléte, és az nem egyeztethető össze az előbb említett uniós irányelvekkel, ennek ellenére formálódhat egy megállapodás a magyar kormány és a Európai Bizottság között, amely mégis elfogadja a speciális körülményeket és nem elfogadja az állami támogatás tényét - erről döntés idén ősszel várható.
A közbeszerzés miatt bukhat a projekt
Amennyiben az Európai Bizottság el is fogadja az állami támogatás jelenlétét a közbeszerzés elmaradása miatt nagy valószínűséggel elmeszelik a projektet. A tervezett 12,5 milliárd eurós erőművi beruházás nem a teljes összeg, még további járulékos - hálózatfejlesztési, szivattyús tároló és tartalék erőművek építése - további 10 milliárd eurós kiadást jelentenének. A Európai Bizottság nem fogadja el azt a magyar érvelést, hogy azért maradt el a közbeszerzés, mert erről egy kormányközi (orosz-magyar) szerződés rendelkezik. A Bizottság a most folyó kötelezettségi eljárást valószínűleg bíróságra viszi - aminek közbeszerzés lesz a vége. Persze érdekes lesz az a közbeszerzés, ahol az egyik pályázó - a Roszatom - minden fontos információ birtokában van - tette hozzá Jávor Benedek.