Nem büntetni, hanem becsülni kellene, ha a dolgozó hibázik

Kismilliószor hallottuk már a piaci világ háza tájáról, hogy milyen fontos az innováció, hiszen ez mozgatja a szálakat, viszi előre a cégeket és végső soron termeli a profitot. Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy az innováció lényegében mit jelent és mi a valódi tétje egy vállalat életében? Mint a mellékelt ábra mutatja, a hazai cégvilág e téren különösebben nem lehet büszke magára.

„Baj az van” – jelentette ki Balogh Petya, szoftverfejlesztő, üzletember, a STRT Holding alapító-vezetője, aki nem mellesleg az egyik népszerű televíziós műsor „cápája.” A cégvezér kijelentése arra vonatkozott idei első sajtótájékoztatóján, hogy innováció terén miként állnak a magyar kis-közép-és nagyvállalatok. Nemzetközi összehasonlításban szinte mindenki, a hazai szektor teljes egésze le van maradva, ami összességében erősen negatív hatással van a magyar gazdaságra.

Hogy pontosan mekkora a hátrányunk, az alábbi néhány statisztika szemléletesen bemutatja:

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A Global Innovation Index 2024-es rangsorában Magyarország a 36. helyet foglalja el, ezzel a régió középmezőnyébe tartozunk.
Ezen a listán például a 16. helyen szerepel Észtország, a rangsorban 30. Csehország, miközben Lengyelország a 40., Románia pedig a 48.
A közép-európai régió innovációs bajnoka egyébként az előttünk járó Csehország, ahol erős oktatási rendszer és stabil üzleti környezet ágyaz meg a kiegyensúlyozott kutatás-fejlesztési kiadásoknak.
Magyarország az uniós rangsor utolsó ötödében szerepel, a 27 tagállam körében a 23. helyet foglaljuk el.
Az évente globálisan odaítélt szabadalmak közül tízezerből egy magyar, amivel egy 10 milliós helyett egy félmilliós lakosságú ország teljesítményét nyújtjuk. Ami azt jelenti, hogy ígéretes ötlet és alapkutatás még van is itthon, ugyanakkor ezeknek töredékéből lesz végül eladható, piacképes, profitot eredményező termék. A tudás tehát nem válik pénzzé.

Ám mit is jelent az innováció Balogh Petya értelemzésében? A korai, első fázisú startupokba ma már közel százas nagyságrendben befektető cég vezetője szerint az innováció nem puszta kampány vagy projekt, amit elég a vállalaton belül egy dedikált csapatra rábízni, hogy majd ők bíbelődjenek vele. Szemben a szintén gyakori tévhitekkel, az sem igaz, hogy az innováció „valami elvont informatikai fejlesztés” amit csak „csak a startupper egyetemisták és az amerikaiak csinálnak.”

Az innováció nem csupán a startup szektor sajátja. Sőt! Az pusztán folyamatfejlesztés, amikor például mindenkinek 1.0.-ról 2.0.-ra cseréljük a gépét, mert pontosan tudjuk, hogy az új gépek gyorsabbak, hatékonyabb tőlük a munka. Az innováció az, amikor kipróbálunk valami újat, amiről azt gondoljuk, hogy javítani fogja a munkánk minőségét és eredményességét. Ám amikor belevágunk, még nem tudjuk, amivel kísérletezünk, végül beválik-e

– fejtette ki az Economx kérdésére Balogh Petya, aki azt is hozzátette: ilyen értelemben az innováció vonatkozhat magára a termékemre, az üzletfejlesztési folyamataimra, az árazásomra, a kommunikációmra, de akár a céges kultúrám megváltoztatására is. Az innováció tehát munkamódszer és gondolkodásmód leginkább a STRT Holding vezetőjének értelmezésében. És mint mondja, az innovációs folyamatnak szerves része a kellő visszacsatolás, az értékelés is.

Végvári-Gerencsér Dorka, innovációs tanácsadó és Balogh Petya, szoftverfejlesztő, a STRT Holding alapító-vezetője

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Balogh Petya azt is fontosnak tartja, hogy a cégen, a vállalat adott csoportján belül utána nyíltan tudjanak beszélni arról, hogy amit kipróbáltak újdonságként, mennyire volt sikeres. Ha pedig nem működött, akkor se legyen tragédia, le kell vonni a tanulságokat, menni kell tovább, és végezni ugyanúgy a kisebb-nagyobb kísérleteket. Vagyis az innováció a cégnek az a képessége, hogy folyamatosan keresi a jobbat. Illetve az is, hogy a hibázásra megengedett folyamatként tekint.

„Számít, hogy ne csak kampány-és ötletszerű legyen az innováció, ami a versenyképesség alapja, hanem a stratégia része, az év eleji tervezés része. A kérdés nem az, hogy innoválnak-e a hazai nagyvállalatok, hanem az, hogy ezt jól és hatékonyan teszik-e. A hazai nagyvállalatokban és azon belül is a munkavállalókban rejlő újítási potenciál óriási – ha megfelelő kultúrát és támogatást kap. Az innováció ugyanis a vezetők viselkedése formálja” – állítja a STRT Holding alapító-vezetője.

Miért tartanak az innovációtól a magyar vállalatok?

A K&H innovációs index 2024 második félévének eredményei számos tanulsággal szolgálnak, hogy az innováció sok esetben miért „ördögtől való” a magyar vállalati kultúrában. Az alacsony kutatási-fejlesztési ráfordítások, a tőkehiány, a kockázatkerülés és a gyenge együttműködési kultúra mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország egyre csak leszakad a nemzetközi innovációs piacon. Az innovációs teljesítmény gyengülésének fő okai között szerepel továbbá:

a vezetői prioritások hiánya, amikor a cégek, a csapatok vezetői egész egyszerűen nem tartják kellően fontosnak az innováció;
a támogató vállalati kultúra elmaradása;
valamint a digitalizáció és a technológiai fejlesztések lassú üteme.

Ahogy tehát a kutatás is alátámasztja, a magyar vállalatok általánosságban nem bíznak eléggé a jövőben, ezért többségében nem is fektetnek a jövőbe. Mindemellett együttműködni sem igazán tudnak, akarnak, holott széles körű iparágakon belüli, és azokon átívelő összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy egy ötletből végül jelentős gazdasági hatás legyen. Ezen belül is a mesterséges intelligencia forradalmának Magyarország momentán egyértelműen a vesztese – állítja Balogh Petya.

Balogh Petya, szoftverfejlesztő, befektető, startupper, a STRT Holding alapító-vezetője

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A STRT Holding éppen ezért, a magyar vállalatokon lévő innovációs kényszer miatt szeretne mindezen hatékonyan változtatni, hogy minél több nemzetközi sikerű magyar cég lehessen, ami visszahat a versenyképességre. Ehhez a vállalat – a Kürt Akadémia oktatási üzletágának tavalyi megvásárlását követően – nagyvállalati innovációs tanácsadással bővíti tevékenységét, hogy tudjanak azoknak segíteni, akik innovációs szempontból szeretnék a cégüket rendbe tenni.

A legtöbb korai fázisú hazai startup mentora

A STRT Holdingot 2022-ben alapította Balogh Péter (Petya) társaival. A vállalat vezetői korábban olyan sikeres befektetések mögött álltak, mint a Prefixbox, a BookR Kids, a Quantum Digital, a Logiscool, a Salarify, vagy a Rescan360. A STRT Holding 2023 decemberében a Budapesti Értéktőzsde Xtend szekciójában jegyzett vállalattá vált célja, hogy Közép-Európa egyik vezető startup befektetőjévé váljon.

A STRT Holding két alaptevékenysége, a korai fázisú startupokba való befektetés, valamint a cégvezetők, a vállalati szakértők képzése mellett új üzletágként a hazai nagyvállalatok számára nyújt innovációs szolgáltatást. A STRT Holding új üzletágának küldetése, hogy átsegítse a nagyvállalati szférát az innovációs deficiten, valamint szervezeti tudástranszfer által hozzájáruljon az innováció jobb megértéséhez és a jellemző vezetői hibák elkerüléséhez.