A siker alapja a gazdaság elsősorban extenzív (mennyiségi) tényezőkön alapuló növekedése volt. Az elmúlt évek világgazdasági válságainak következményei, valamint korunk meghatározó megatrendjei (éghajlatváltozás, demográfia, deglobalziáció) egyre erősebb korlátot képezhetnek a gyors növekedés és felzárkózás számára – olvasható a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

A 2020-as évek  megnyerésének kulcsa az új feltételekhez történő gyors alkalmazkodás, ahol a növekedést a mennyiségi  tényezőkben elért sikerek megőrzése mellett egyre inkább az intenzív, minőségi jegyek határozzák meg.  Ennek kulcselemei a termelékenység és versenyképesség növelése és az energiahatékonyság javítása. 

Az intenzív növekedési pályának alapvető eleme az innováción és folyamatos megújuláson alapuló  vállalati szektor, ami a piacképes tudás, ismeret bővítése révén biztosítja a hazai értékteremtő képesség  növekedését is.

A magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztésének céljából több piaci és kormányzati  szereplőből álló magyar csapat csatlakozott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) üzleti iskolája által  elindított Regionális Vállalkozásfejlesztési Programhoz (MIT REAP).

Az elemzéseik fókuszában a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztése áll.

Ennek kulcsszereplői az innováció-vezérelt vállalatok, amelyek  működésüket folyamatos innovációra alapozzák, másrészt az innovációs teljesítményük alapján képesek  kiemelkedő üzleti eredményt elérni.

1100 innováció-vezérelt magyarországi vállalat

Az MNB kutatásai hazánkban mintegy 1100 innováció-vezérelt, rejtett bajnokot azonosítottak, amelyek annak  ellenére, hogy a működő magyar vállalatok csupán 0,3 százalékát tették ki, a teljes bruttó export 13  százalékát és a hazai éves GDP-növekmény több mint ötödét adták 2009 és 2019 között.

Ezek a vállalatok érettek (9-12 évesek), és túlnyomó részben hazai tulajdonban állnak.

A rejtett bajnokok gyakrabban  találhatók olyan tudásintenzív tevékenységkörökben, mint a természettudományi és műszaki kutatásfejlesztés, a számítógépes programozás, a mérnöki-műszaki-üzletviteli-informatikai szaktanácsadás,  valamint a kreatív alágazatok. A rejtett bajnokaink közel fele a fővárosban működik, de innováció-vezérelt  cégek nagyobb számban még többkaros egyetemmel rendelkező megyeszékhelyeken is jelen vannak  (Debrecen, Győr, Pécs). 

Az innováció-vezérelt ökoszisztéma mozgatórugói

Az innováció-vezérelt ökoszisztéma szíve az öt érdekelt fél (kormányzat, vállalatok, egyetemek, kockázati  tőke és vállalkozók) folyamatos és kölcsönös együttműködése. Középtávon kulcsfontosságú az érdekeltek  közötti szinergiák fokozása. Fontos olyan platformok kialakítása, ahol a magyar innovációs ökoszisztéma  legfontosabb szereplői aktív és folyamatosan bővülő kapcsolatrendszert alakíthatnak ki egymással. 

Az innováció-vezérelt vállalkozások elindítása jelentős tőkebefektetést igényel a kezdeti fázisban, és az  ötleteknek csak egy alacsony részaránya lesz sikeres, ezért a kockázatok viselése és megosztása  kulcsfontosságú az élvonalbeli újítások kiteljesedésében.

Az innovációban érdekelt vállalkozások külső  partneri támogatással, kockázati-tőke – például az ún. „smart money” vagy angyal befektetők – bevonzásával  gyorsabban tudnak növekedni, mint az önerejükből lehetséges lenne. Ehhez fontos a finanszírozási és a  befektetési lehetőségek megfelelő ismerete.

A befektetők körét tekintve a kelet-középeurópai régióban – így hazánkban is – a kormányzati források dominálnak, ami jelentős eltérés a fejlettebb kockázatitőke-piaccal rendelkező régiókhoz képest.

A legfontosabb stratégiai célok a „smart money” alkalmazási feltételeinek a biztosítása, illetve  használatának a terjedése. A nemzetközi bevált gyakorlatoknak megfelelően az olyan speciális finanszírozási  eszközök, mint például tőkévé konvertálható kölcsönök, azért jöttek létre, hogy egyszerű és rugalmas  finanszírozást biztosítsanak a hagyományosabb tőkebevonással járó terhek nélkül.

A hazai innovációs potenciál erősítése

Magyarországon a  legjelentősebb alternatív befektetési eszközök korábban nem honosodtak meg. Az ezekre az eszközökre  vonatkozó szabályozási keretrendszer fejlesztése erősítheti a hazai innovációs potenciál finanszírozási lábát. 

A megfelelő vállalkozói attitűd az innováció-vezérelt növekedés meghatározó eleme. Az MNB kérdőíves  kutatása rámutatott, hogy az innovatív vállalatok sokkal inkább kockázatvállalók, mint az átlagos hazai  vállalkozások: elfogadják a hibázás kockázatát – arra tapasztalatszerzésként tekintenek. Ez a felfogás  azonban nem általános azok körében, akik vállalkozást kívánnak létrehozni.

A hazai kockázatvállalási hajlandóság elmarad a régiót, illetve a fejlett gazdaságokat jellemző szinttől.

Ennek előmozdítása a hazai  fejlődés szempontjából nagy jelentőséggel bír közép- és hosszú távon is. Formálni kell a fiatal tehetségek  gondolkodásmódját, hogy fokozzuk a kockázatvállalást és a vállalkozói szellemet. Hosszú folyamatot kell  elindítani a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatására, és ebben a szemléletformálásban az iskoláknak és az oktatásnak is kiemelkedő szerepe van.