Elkészült az Integritás Hatóság első jelentése, a szervezet hét hónapja jött létre, jelenleg 60 munkatársuk van, közel 100 értékelhető bejelentést kaptak és 30 üggyel foglalkoznak, ezek közül két lezárt esetről júliusban közelebbi tájékoztatást adnak – mondta Biró Ferenc, a szervezet elnöke.

Az elnök a Napi.hu-nak elmondta: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 24-36 hónapig vizsgál egy-egy ügyet, azokban az esetekben, amelyeket a Integritás Hatóság hamarosan lezár, három hónapja kezdtek el tájékozódni.

A hatóság azért jött létre, hogy megvédje a Európai Unió adófizetőinek pénzét, hogy az uniós polgár nyugodt legyen: eurócentjeit vagy a forintjait megfelelően és célhoz kötötten költik el – emelte ki az elnök.

A hatóság az Országgyűlésnek és az Európai Bizottságnak tartozik beszámolóval, a jelentésben megfogalmazott javaslatok Biró Ferenc szerint hozzájárulnak a szemléletváltáshoz, a közpénzek gondosabb és hatékonyabb felhasználásához, mindezzel megalapozva a gazdasági kultúraváltást is.

Létrehoztak a hatóság honlapján egy olyan bejelentő felületet is, ami biztosítja a bejelentő teljes anonimitását. Valamint 2024-ben érkezik a mesterséges intelligencia alapú kockázatfigyelő rendszer is.

Dunára néző iroda kell a versenyképességhez?

Kaptak olyan észrevételt, hogy sokba kerül a hatóság működése, Biró Ferenc szerint olyan professzionális csapatot szeretnének létrehozni, toborozni, amely képes a korrupciót üldözni, feltárni és ehhez a munkakörülményekben is versenyképesnek kell lenni.

A szervezet irodája a Roosevelt irodaházban található az V. kerületben, az elnök pedig hozzátette: 22 hónapra 450 millió forintot fizetnek az irodabérlésért. A körülményekhez képest az irodabérlet ára szerinte kedvező.

Bíró Ferenc úgy véli, a bűnüldözés drága tevékenység.

A riport elkészültével a 200 oldalas jelentésben közel 50 javaslatot fogalmaztak: a tanulmány a jógyakorlatok bevezetésének és megerősítésének szándékával íródott – állítja a szervezet vezetője. 

Több szekciója is van a jelentésnek:

  • foglalkoznak benne az európai uniós források felhasználásával;
  • vizsgálják a közbeszerzési piac alakulását;
  • a szabályozási környezet hatékonyságát;
  • a keretmegállapodások gyakorlatát és értékelik az ellenőrzési rendszert;
  • valamint a törvény előírásainak megfelelően integritásjelentés tárgyalja az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozatok kérdését is.

A jelentésben általános megállapítások szerepelnek, például, hogy az állam legyen jó gazda, fontos a tulajdonosi szemlélet, illetve a felelősség bevezetése a közbeszerzési intézményrendszer teljes vertikumában.

A hatóság munkatársai a bejelentésekkel kapcsolatban azt tapasztalták, hogy a kapott adatok fragmentáltak, részben hiányosak, ezért sok esetben további eseti vizsgálatokra van szükség. 

Közbeszerzések, tovább kell vizsgálódni

A közbeszerzések szabályozásáról Biró Ferenc elmondta, az uniós irányelvekkel összhangban van a szabályozás.

Az intézmények megalkották a saját módszertanaikat, a hatóság azonban összességében nem tudta megítélni, hogy ezek az eljárások kellően hatékonyak-e vagyis további vizsgálatokra van szükség.

A jelentésben az Integritás Hatóság javasolja, hogy több meglepetésszerű, rendkívüli ellenőrzés valósuljon meg. 

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az elnök megjegyezte: egy olyan, relatíve szűk, kevés szereplős piacon, mint Magyarország, az összeférhetetlenséget különösen nehéz elkerülni, ezért azokra kiemelten oda kell figyelni és meg kell tanulni az összeférhetetlenségi helyzetekben inherensen jelenlévő kockázatot jól menedzselni.

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban Biró Ferenc kijelentette:

a hatóság 2023 utolsó negyedévében kiad egy külön jelentést e tárgyban, amelyben javaslatokat is megfogalmaznak.

A jelenlegi jelentésben felvonultatott mintegy félszáz javaslat egy olyan szemléletváltáshoz járul hozzá Biró Ferenc szerint, amikor a közpénzek gondosabb és hatékonyabb felhasználása valósulhat meg.

Kérdésre válaszolva részletezte: még másfél évig nagyjából nem lesz teljes a hatóság munkatársainak létszáma, a terveik szerint 120 kollegára lesz a jövőben szükségük. Jelenleg a kollégáik 60 százaléka foglalkozik felderítői és kockázatelemzési tevékenységgel.

Ha a hatóság, amennyiben egy cégről állít valamilyen negatívumot, annak súlyos következményei is lehetnek, ezért óvatosan hoznak majd nyilvánosságra olyan információt, ami kárt okozhat egy-egy cég számára.