Az e-kereskedelembe is megérkezett a Z generáció, amely egyre nagyobb vásárlóerővel és még annál is határozottabb elvárásokkal szerzi be az online térben a vágyott terméket és szolgáltatásokat. A KSH adatai szerint csak Magyarországon több mint 1,5 millió 12-26 között fiatal él, akik számára teljesen természetes, hogy bárhol, bármikor előkapják a mobiltelefonjukat, hogy megvegyék a trendi ruházati vagy éppen szépségápolási kellékeket. A Mastercard friss felmérése szerint ezek a legnépszerűbb termékek a korosztály bevásárlólistáján, a megkérdezett fiatalok 76 százaléka pedig havi rendszerességgel vásárol.
Adódhat a kérdés, hogy a tinédzserek és fiatal 20-asok valóban akkora vásárlóértéket képviselnek-e, amelyekről a fenti számok árulkodnak? Nos, egy amerikai kutatás szerint a szülők 70 százaléka megkérdezi Z generációs gyermekét a neki szánt termékek beszerzése előtt - tehát már ekkor komoly befolyással vannak a családi vásárlási döntésekre.
Mi kell tehát ahhoz, hogy ezt a könnyen elcsábuló korosztályt is a visszatérő vásárlók között tudhassák a webáruházak? „Ha alaposabban a Z generáció vásárlási szokásai és a döntéseit motiváló tényezők mögé nézünk, kiderül, hogy elsősorban a vágyaikat és elképzeléseiket azonnal kiszolgáló megoldásokat keresik az online térben is, ahogy az élet minden más területén. Ezért sem túlzás azt mondani, hogy egy akadálymentes, gyors és mindenekelőtt mobiloptimalizált webshop nélkül ma már labdába sem rúghatnak a kereskedők, a vásárlói élményhez pedig elengedhetetlenek a profi mesterséges intelligencia-alapú ajánlórendszerek. Ezek megbízható üzemeltetéséhez azonban komoly technológiai háttér kell, mert nem egy példát láthattunk arra, hogy egy Black Friday-fiaskó vagy egy befuccsolt fizetési oldal miatt örökre elpártoltak a vásárlók akár egy nagyobb márkától is” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group vezérigazgatója.
Impulzusvásárló generáció
A Z generáció tagjainak saját bevallása szerint is jellemző rájuk az impulzusvásárlás, amit a gyors, személyre szabott, többcsatornás online vásárlói terek mellett az élményalapú megközelítéssel aknázhatnak ki az e-kereskedők. A különböző virtuális valóság-alapú megoldások, az élő videókban bemutatott, azonnal megvásárolható termékek vagy éppen az extra élményt nyújtó alkalmazások (például a virtuálisan felpróbálható ruhadarabok) mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok következő lépése a kosárhoz és a fizetési oldalhoz vezessen. Elődeiknél sokkal határozottabban állnak ki a számukra fontos értékek mellett, és ezt azoktól a márkáktól is elvárják, amelyeknél a pénzüket költik.
Miközben a Z generáció folyamatos fejlesztésekre és új technológiai megoldásokra készteti az e-kereskedelmet, a legfiatalabbak is kopogtatnak az ajtón: a 2010 után született gyerekek szó szerint okostelefonnal a kezükben cseperednek, és korábban be fognak lépni a potenciális vásárlók körébe, mint gondolnánk. Úgy tűnik, hogy ez a korosztály éppen ellenkezőleg szocializálódik majd a webshopok világában, mint a Z-sek, hiszen szinte az első naptól kezdve látják, hogyan vásárolnak az online térben szüleik, és valószínűleg ezeket a mintákat követik majd maguk is.
Jelentős trendnek tűnik az alfák korából fakadóan a „gamifikáció”, vagyis a játékalapú információátadás, amely azért is lehet életképes megközelítés, mert a következő generációkból már nem váltják ki a kívánt hatást a hirdetések és reklámok, ráadásul sokkal rövidebb ideig lehet majd lekötni a figyelmüket – az ebbe az irányba mutató fejlesztéseken pedig már most érdemes elgondolkozni.
„Ha azt mondjuk a Z generáció tagjaira, hogy óriási gazdasági jelentőséggel bírnak, akkor ez az „alfákra” különösen igaz. Becslések szerint 2024 végére közel 2 milliárd lakos tartozik majd ebbe a korosztályba, vagyis várhatóan ez lesz a valaha élt legnépesebb generáció – felbecsülhetetlenül értékes vásárlóerővel. Azt már most tudhatjuk, hogy náluk a gyorsan átlátható, egyszerű, vizuális formában átadott üzenetek lesznek majd igazán hatékonyak. Az is biztosnak tűnik, hogy még fontosabb lesz a többcsatornás értékesítés, a közösségi platformok – főként a videómegosztók – közvetlen becsatornázására pedig mindenképpen szükség lesz” – teszi hozzá Gönczy Gábor.