A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott első becslése szerint augusztusban 0,3 százalékkal haladta meg az ipari termelés volumene az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal nőtt. Egy hónappal azelőtt, júliusban az ipari termelés volumene 12,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a tisztított adatok alapján 8,7 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban 1,2 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a magyar ipar teljesítménye egyre jobban hasonlít egy hullámvasútra. A júliusi felpattanást követően meglehetősen csalódást keltőre sikerült az augusztus. A nyári szabadságolások jelentősen torzítják a képet, és az elmúlt hónapokban szokatlanul nagy különbségek adódtak a munkanapok számában is, így a statisztikai kiigazítás is hoz némi bizonytalanságot a rendszerbe.

Március óta egymást követik a jó és a rossz hónapok, a folyamatos hullámzás mellett a termelés szintje mégis tetőzni látszik, sőt mintha egy nagyon enyhe csökkenő trend bontakozna ki. Ez nem is meglepő, mivel a különböző ipari bizalmi indexek is lassulást vetítenek előre. Virovácz Péter az év hátralévő részében is hullámzó teljesítményre számít, de még így is reálisnak tartja az 5 százalék körüli éves átlagos ipari növekedést.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a minden várakozástól elmaradó augusztusi adat ellenére is a magyar ipar teljesítménye lényegesen felülmúlja a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, ami egyes hazai gyártású új autómodellek felfutásának, új exportkapacitások üzembe helyezésének, valamint az élénk belső keresletnek köszönhető.

A feldolgozóipari kapacitások további növekedését biztosítja a beruházások érdemi növekedése. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása jelentős kockázatokat jelenthet, bár ezek már eddig is fékezték a növekedést.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője is a nyári leállások tavalyitól eltérő ütemezésével magyarázta a járműgyártás júliusi és augusztusi növekedési ütemének jelentős eltérését. Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra is felhívta a figyelmet, hogy a német ipar továbbra is gyengén teljesít, a rendelésállomány éves szinten több mint 6 százalékkal csökkent, ami a magyar gazdaság szempontjából is kockázatot jelent. A következő hónapokban arra számít, hogy visszaáll az év első 8 hónapját jellemző 5-6 százalék közötti, esetleg attól csak kismértékben elmaradó növekedési ütem, amelyet a magas beruházási ráta támogat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az ipari eredményeket értékelve elmondta, hogy a jelentős lassulásra számítani lehetett a júliusban kiugró, 12 százalékot meghaladó növekedés után. A nyári hónapokban a termelésleállások, szabadságolások miatt minden évben változó eredmények születhetnek. Várhatóan szeptemberben jobb teljesítményt nyújt majd az ipar, ha a gyárak a nyári üzemmód után visszatérnek a normális termelési menetrendhez, ráadásul a bázishatás is segíthet, tavaly szeptemberben ugyanis gyenge eredményt produkált az ágazat.

Németh Dávid szerint egyelőre korai tartós lendületvesztésről beszélni. "A kérdés, hogy az európai konjunktúra lassulása mikor gyűrűzik be a magyar iparba" - tette hozzá. Az elemző szerint a mostani kilátások alapján az idén 5,5 százalékos növekedésre lehet képes a magyar ipar.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint egyelőre nehéz megítélni, hogy a vártnál valamivel nagyobb augusztusi lassulás mennyiben köszönhető a nyári leállásoknak és mennyire a gyengélkedő exportkeresletnek. Az őszi adatok vélhetően tisztább képet nyújtanak majd erről, és segíthetnek annak megítélésében, hogy az európai növekedés lassulása, illetve az autóipar globális problémái milyen mértékben fogják a hazai ipar teljesítményét is befolyásolni.

Az Erste szakértője szerint az idén vélhetően még kitart az ipar lendülete, és az 5-5,5 százalékos sávban nőhet a magyar ipar teljesítménye. Az üzleti bizalmi indexek alakulása azonban arra utal, hogy a kedvezőtlenebb külső környezet negatív hatásai 2020-tól a magyar iparstatisztikákban is jelentkezhetnek majd.