A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslésében azt közölte, hogy januárban az ipari termelés volumene a nyers adat szerint 6,7 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva - mivel idén kettővel kevesebb munkanap volt - 2,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt írta, hogy a várakozásokat meghaladva csökkent az ipari termelés januárban az egy évvel ezelőttihez képest. Az előző hónaphoz mért növekedés azért pozitív meglepetés, mivel egyes autógyáraknak a globális chiphiány miatt átmenetileg csökkenteni, vagy szüneteltetni kellett a termelést, így más ágazatok kiemelkedő teljesítménye ellensúlyozhatta a járműgyártás gyengébb szereplését.

A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, februárban kisebb lökést adhat, hogy az autógyárak a hónap elejétől visszatértek a termeléshez, sőt, az elmaradt termelést extra műszakokkal pótolják.

A Takarékbank szakértője szerint már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése, így a következő hónapokban további fokozatos élénkülés várható. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt érdemi, akár 15-16 százalékos növekedés is várható, áprilisában a tavalyi alacsony bázis miatt a növekedés bőven elérheti a 65 százalékot is. Az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP idei növekedéséhez.

Komolyabb zavarokat okozhat a lezárás

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint pozitív meglepetéssel kezdte az évet az ipar, habár összességében továbbra sincs szó jó teljesítményről. A havi növekedéssel szemben a piaci konszenzus visszaesést várt januárban, elsősorban az autóipari zavarok miatt. A pozitív meglepetés így egyértelműen az elektronikai ipar teljesítményének tudható be. Mivel az ellátási zavarok továbbra is jelen vannak, vélhetően a járműgyártás közel sem tudja kihasználni a teljes gyártási kapacitását. Ráadásul a beszállítói hálózatok is gyengélkedhetnek - írta az elemző.

A többi alág esetében sem számítanak tehát jelentős felpattanásra az ING Bank elemzői. Ráadásul a márciusi lezárások is komolyabb zavarokat hozhatnak, elsősorban a munkaerő tekintetében, hiszen az otthoni munkavégzés nem megoldható az ipari munkák túlnyomó többségénél.

Virovácz Péter szerint könnyen lehet, hogy az ipar az első negyedév folyamán összességében visszahúzza majd a gazdasági teljesítményt. Az új, szigorúbb korlátozások fényében pedig ismét felvetődik, vajon mekkora mértékben zsugorodhat az első negyedév folyamán a bruttó hazai termék. A negyedik negyedéves GDP adat utáni hurráoptimizmus ezzel gyorsan szerte is foszlott - jegyezte meg.

Megtorpant a kilábalás

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az év elején megtorpant az ipar kilábalása. Annyi már ismert volt, hogy a globális chiphiány a magyar járműgyártást is kedvezőtlenül érintette. Az ágazat kilátásaival kapcsolatban kulcskérdés lesz, hogy a külső kereslet hogyan alakulhat a következő időszakban, valamint hogy a járműgyártás bepótolja-e a kiesett termelést az év hátralévő részében. A most bejelentett intézkedéseknek várhatóan nem lesz olyan mértékű hatása az ágazatra, mint tavaly tavasszal, azok inkább a szolgáltató szektort érintik, ugyanakkor a tartósan alacsony kereslet az ipari termelésre is kihatással van.

Hektikus lehet az idei év

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hektikusan alakulhatnak az idén az ipari adatok. Az ágazat teljesítménye nagyban függ attól, hogy a járvány miatti bizonytalanság milyen ütemben húzódik vissza, és miként alakul a nemzetközi és a belföldi kereslet a termékek iránt.

Az biztosnak látszik, hogy a tavalyi korlátozások eredményeként 2020 áprilisában és májusában látott drasztikus hanyatlásból adódó bázishatásnak köszönhetően idén áprilisban és májusban jelentős növekedést mutat majd az ipari statisztika. A mostani kilátások szerint a tavalyi 6 százalékos csökkenés után 5-10 százalék közötti növekedés várható az ipari termelésben a K&H Bank várakozása szerint.