Biztosan bevezetik az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő új tantárgyat, a technológia és tervezést, valamint újdonság az is, hogy hetente legfeljebb 34 órája lehet a diá­koknak még a középiskola legfelső évfolyamán is - írja a Magyar Nemzet.

A 2019. decemberi keltezésű, már kormány-előterjesztés formájába öntött, tehát nagy valószínűséggel végleges verzióból származó információk szerint az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Jelenleg ide tartoznak az olyan témák, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. Ezek más tárgyakba olvadtak, átrendeződtek a hangsúlyok.

Kapcsolódó

Hasonló átalakulással eltűnt a mozgóképkultúra és médiaismeret is, ami korábban a középiskolában önálló tárgyként is létezett, de mostantól a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák erősítése átszövi a tantárgyakat, ezeket az ismereteket nem elszigetelten fogják tanulni a diákok.

Önálló műveltségterületként jelenik meg a technológia, amin belül létrejön a technológia és tervezés nevű új tárgy. Ez lényegé­ben a jelenlegi technika, illetve informatika tárgyak modernebb szemléletű, továbbfejlesztett összeolvadása. Az Ember és természet műveltségterület a továbbiakban Természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az Ember és társadalom terület is.

Újdonság, hogy míg a hatályos NAT az egyes tématerületek súlyozását csak százalékos arányokban fejezi ki, az új változat pontos óraszámokat tüntet fel, kétévenkénti bontásban. Ami pedig a diákok terheinek beígért mérséklését illeti, valóban van óraszámcsökkentés, de nem számottevő: a heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában, még a legfelső évfolyamokon is.

Az irodalmi műveltségre vonatkozó tananyagban sok módosítás van, új költők, írók kerültek be a kánonba. Az új NAT tavaly augusztus végén nyilvánosságra hozott előző változata még nem tartalmazta a kötelező és ajánlott irodalmi műveket.

Akkor még csak a fő témaköröket és az eredménycélokat rögzítették, például hogy a 8. osztály végére negyven kis­epikai művet és legalább két elbeszélő költeményt ismerniük kell a diákoknak. Most megvannak a konkrétumok is.
Eszerint általános iskolában továbbra is kötelező Arany János Toldija és Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye, de megjelenik a kínálatban Csukás István, Jókai Mórtól A nagy­enyedi két fűzfa című elbeszélés,

Mikszáth Kálmántól pedig három művet is bevettek.
A korábbinál többször szerepel a tantervben Wass Albert és Szabó Magda, előkerülnek Reményik Sándor művei, de megjelenik ajánlottként az angol krimiíró, Agatha Christie is. Bekerült a tantervbe továbbá Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József munkássága is.

A középiskolai évfolyamokon továbbra is tananyag lesz Katona József Bánk bánja, Petőfitől A helység kalapácsa, Vörösmartytól pedig a Csongor és Tünde, Zrínyitől a Szigeti veszedelem. Bekerült Jókaitól A huszti beteglátogatók, Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című regénye, továbbá újdonság Herczeg Ferenctől a háromszor is irodalmi Nobel-díjra felterjesztett Az élet kapuja című regény.

A világirodalmi részben sok egyéb mellett megmarad Homérosztól az Odüsszeia, Szophoklésztől az Antigoné, Moliére-től A fösvény, ezenkívül továbbra is tananyag lesz Villon költészete, Balzac Goriot apó, illetve Stendhal Vörös és fekete című regénye is.