A magyar költségvetés 2011-ben 4,3%-os GDP-arányos többlettel zárt, ami kimagasló eredmény mind nemzetközi, mind pedig a korábbi évek magyar költségvetési számai tekintetében és szintén példátlan a rendszerváltás óta - kezdi a tavalyi költségvetési egyenleg magyarázatáról szóló angol nyelvű tájékoztatót Matolcsy György minisztériuma. A költségvetés tavalyi egyenlegét az uniós EDP módszertan szerint számolta ki a tárca, de számos egyszeri tételt is tartalmaz, ami miatt nehéz összevetni a korábbi évek költségvetési egyenlegével - ismeri el a dokumentum. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium prioritásnak tartja, hogy nyilvánosságra hozza a költségvetés hiányát az egyszeri tételek figyelembe vétele nélkül - indokolja a mostani, nemzetközi elemzőknek kiküldött anyagot a minisztérium.

A tárca keddi közleménye már megosztotta a hazai közvéleménnyel, hogy hogyan számolja ki a költségvetés hiányát (erre azért kényszerült, mert először nem volt ismert a 2,43 százalékos deficit kiszámolásának háttere), és szintén kedden küldte el az "örömhírként" értékelt számokat Brüsszelbe Olli Rehn pénzügyi biztosnak. Ezúttal pedig a külföldi érdeklődőkkel osztotta meg a 2011-es költségvetés részleteit.

Miért lett jobb az egyenleg?

A mostani angol nyelvű anyagban a tárca kiemeli, hogy a költségvetés tervezése után felmerülő egyszeri kiadási és bevételi tételeket leszámítva a 2,94 százalékos célnál számottevően jobb, 2,43 százalékos hiányt sikerült elérni. A minisztérium magyarázata szerint a kedvezőbb egyenleg két tényezőnek köszönhető:

  • a hatékonyabb adóbeszedést célzó erőfeszítéseknek, a kiadási oldalon előírt intézkedések sikeres végrehajtásának és a sokkal szigorúbb fiskális menedzsmentne
  • a helyi önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű egyenlegének kedvezőbb alakulása miatt

A minisztérium a második tényezőről, a helyi önkormányzatok előzetesnél jobb költségvetési egyenlegéről részletesebben is szót ejt. Kiemeli: egyelőre még nincsenek végleges adatok a helyi önkormányzatok pénzforgalmi egyenlegéről, de az eddigi előzetes adatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a helyi önkormányzatok sokkal kedvezőbb számokat értek el, mint azt előzetesen várta a kormány.

A tavalyi évre vonatkozó előzetes adatok szerint az önkormányzatok kiadásai és bevételei közel azonos összegben alakultak szemben a korábbi évek jelentős deficitjeivel. Így a helyi önkormányzatok egyenlege egyensúlyt mutatott. Az előzetes adatok alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a várakozásoknál jobb önkormányzati szektor egyenleg a feltételezettnél alacsonyabb kiadásoknak volt köszönhető. Ezen belül is a nem személyi jellegű kiadások és elhatárolt díjak teljesültek alacsonyabb összegben, miközben a pénzügyi költségek (hiteltörlesztések) jelentősen növekedtek (az önkormányzatok jelentős részénél ugyanis lejárt a törlesztési moratórium és megkezdődött az adósságok törlesztése) - írja a minisztérium.

Egyszeri tételek a büdzsében

Számos - a költségvetés tervezése után felmerülő egyszeri kiadási és bevételi - tétel befolyásolta még a végleges költségvetési hiányszámot - mutat rá a minisztériumi angol nyelvű dokumentum. Ezek közül a legnagyobb a nyugdíjrendszer átalakítása nyomán bekövetkező nyugdíjpénztári vagyon, melynek köszönhetően a bevételek GDP-arányosan 7,9 százalékkal nőttek.

Emellett a kiadási oldalon is voltak egyszeri tételek, ezek közül némelyik befolyásolta az EDP egyenleget, míg néhány csak a pénzforgalmi egyenlegre volt hatással - fogalmaz a tárca. Számításaik szerint az EDP egyenleget az egyszeri tételek 6,7 százalékkal rontották GDP-arányosan, míg az EDP egyenleget nem befolyásoló kiadási tételek a GDP 2,8 százalékára rúgtak. Ezek közül a legnagyobb tétel a Mol-részvénycsomag megvásárlása volt (a GDP 1,8 százaléka), emellett jelentős kiadás volt a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása és az MFB feltőkésítéséhez felhasznált részvénycsere - magyarázza a tárca.

A 4,3 százalékos költségvetési többletből levonva a 6,7 százaléknyi egyszeri tételek összegét adódik a 2,43 százalékos egyszeri tételek nélkül számolt költségvetési hiány - hangsúlyozza a minisztérium.

Van, amit elhallgatott a minisztérium

A minisztérium azonban figyelmen kívül hagyja azokat az egyszeri, EDP egyenlegre hatást gyakorló tételeket, amelyek már szerepeltek a költségvetés elfogadásakor. Ilyen volt a válságadók (a bankadótól itt eltekintünk, mert a jelenlegi információink szerint ez tartósan fennmarad, igaz kisebb összegben) 160 milliárd forintos összege, valamint a nyugdíjvagyon költségvetésben szereplő tétele, amely végül 460 milliárd forinttal gazdagította a tavalyi büdzsét (szemben a tervezett 530 milliárd forinttal). Ha a költségvetés egyenlegét ezekkel az egyszeri tételekkel is korrigáljuk, akkor a deficit nem a GDP 2,43 százalékára rúgott, hanem 4,6 százalékára.