Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat a földvédelmi eljárás lefolytatása alól mentesítené a halastó létesítését. A jelenlegi helyzet szerint, 2013. novembere óta a halastó már nem minősül termőföldnek, viszont az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében a halastó a termőföld egyik művelési ága. A halastó létesítése tehát más célú hasznosításnak minősül, jóllehet a haltenyésztés is mezőgazdasági tevékenység. Ezért áll a javaslatban az, hogy halastavat földvédelmi eljárás nélkül lehessen létesíteni.
A termőföld más célú hasznosítására az engedélyt a földhivatal mint ingatlanügyi hatóság adja. Elvileg ha valaki hozzájutott ilyen engedélyhez, akkor ugyanarra a földre már nem adható ki másik engedély. Ha utóbb közérdekből kér kisajátítást valaki - más hasznosítási célra - arra a földre, amelyre más már kapott más célú hasznosítási engedélyt, akkor azt a földdarabot már nem lehet kisajátítani. Ezt oldja fel a törvényjavaslatnak az a szabálya, amely ilyenkor - a közérdekre hivatkozva - mégis megengedné a kisajátítást. Az indoklás megjegyzi, hogy ebben az esetben kártalanítani kell az először engedélyhez jutottat minden káráért.
A föld minősítéséért szolgáltatási díjat kell fizetni, a javaslat ugyanakkor kiveszi a díjfizetés alól a rekultivált területek minősítését. Szintén díjmentes lesz a művelési ág változása akkor, ha újratelepítés miatt következik be. Itt azonban feltétel, hogy az újratelepítés három éven belül megtörténjen. Ugyanez érvényes akkor, ha erdőről fásított területre, vagy pedig termőföldről erdőre változtatják a művelési ágat.
Jelenleg a bogyósgyümölcs-ültetvények telepítéséhez ezer négyzetméter felett kell engedélyt kérni. A módosítás az engedélyköteles területet 3 ezer négyzetméterre emeli, ezzel azonos szintre hozza a gyümölcsös telepítésének engedélyköteles területnagyságával.
A javaslat szerint a telepítési engedély a jelenlegi két év helyett három évig lesz érvényes, mivel a támogatási pályázat elbírálása és a szaporítóanyag beszerzése nem mindig fért bele a két évbe.