A közleményben kiemelték, hogy a szülői felelősség törvényi megerősítése hozzájárul a végzettség nélküli iskolaelhagyás jelentős csökkentéséhez, gyakorlatilag a megszüntetéséhez, így a foglalkoztatottak számának további növekedéséhez, a fiatalok munkaerőpiacon való stabil jelenlétéhez, boldogulásához is.
A magyar kormány célja, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok versenyképes, gyakorlati szaktudást kapjanak, amelynek birtokában könnyen el tudnak helyezkedni - írják.
A kormány ehhez a Szakképzés 4.0 stratégiában foglalt irányok mentén minden feltételt megteremt, de szükség van a szülők felelős döntésére is. Ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium is támogatja azt a módosító indítványt, amely szerint
a jövőben a szülőnek vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kötelezettsége lenne a tankötelezettség teljesítését követően is a gyermek továbbtaníttatása legalább egy részszakma megszerzéséig.
A módosító javaslat ezt a felelősséget kiterjeszti a munkáltatókra is, a kezdeményezés értelmében megszüntethetővé válna a fiatal foglalkoztatására irányuló jogviszony, ha az akadályozza a tanulást - tette hozzá az ITM.
Az ITM szerint ez nem újabb kötelezettség
A változtatás következtében a szülőnek új kötelezettsége nem keletkezik, az csak nyomatékosítja abbéli felelősségét, hogy gyermeke felnőtté válásáig biztosítsa számára a tanulás, az életben való boldoguláshoz szükséges kompetenciák megszerzésének lehetőségét.
E cél elérését segítik a gyermekneveléshez nyújtott támogatások is, amelyeket a szülők a hatályos szabályok szerint addig kaphatnak, amíg gyermekük iskolába jár. A családoktól az új szabály tehát önmagában semmiféle támogatást nem vesz el, hiszen azok most sem járnak, ha a 16 éves kort betöltő fiatal megszakítja a tanulmányait, és munkába áll.
A javaslatot az Országgyűlés kulturális bizottsága megtárgyalta és elfogadta, azt az ellenzéki képviselők is nagy arányban támogatták.
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében a kormány újabb lépést kíván tenni a szakképzés megerősítéséért. A gazdaságvédelmi törvényjavaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. Osztrák mintára jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.