Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten jelentette be, hogy ilyen javaslatot tesz a kormánynak. Csepreghy Nándor kedden az M1-en hangsúlyozta: a kormánynak nem az a célja, hogy a "lehető leggyorsabban vigyék el ezeket a pályázati forrásokat", hanem hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik vagy új munkahelyeket teremtenek.

Kiemelte: míg a 2007-2013-as fejlesztési ciklus teljes keretösszegének mindössze 16 százalékát pályázhatták meg a vállalkozások, most azonban az ország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékát viszik majd el vállalkozói projektek. A maradék 40 százalékot ugyan az állam használja fel, de ez is a gazdaságfejlesztést szolgálja. Erre példaként említette, hogy az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-hálózatba.

A mostani kormányzati vállalás arról szól, hogy 2017 június végéig kiírják az összes pályázatot. Csepreghy szerint az eddigi fejlesztéspolitikai eredmények - rekord kifizetések és a vállalkozások visszajelzései - is bizonyítják, hogy az ezután következő elbírálásra is rendelkezésre áll majd a megfelelő szakmai kapacitás és humán erőforrás.

Az előző, 2007-2013-as fejlesztési ciklussal kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: ha 2013-ban a Miniszterelnökség nem avatkozik be, akkor 600-800 milliárd forint közötti támogatási összeget veszített volna el Magyarország. Annak érdekében, hogy ez ne ismétlődjön meg, valamint reagálva a piaci kihívásokra, döntött úgy a kormány, hogy az uniós forrásokat mielőbb rendelkezésre bocsátják az új ciklusban.

Csepreghy kiemelte, hogy korábban a legtöbb tagállamban nem gondolták újra a válság után a fejlesztéspolitikát, és ugyanazokhoz - az addigra teljesíthetetlen - célokhoz ragaszkodtak, amelyeket a válság előtt megfogalmaztak.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság öt magyar fejlesztési "csomagnál" függesztette fel a kifizetéseket, ebből négy gazdaságfejlesztési program, és ezek egyikénél már feloldották a korlátozást, a másik háromnál pedig várhatóan szeptemberben történik meg ez, így az ország hozzájut az eddig felfüggesztett, több mint 100 milliárd forintos nagyságrendű forráshoz. Az ötödik ügy, az úgynevezett aszfaltkeverő ügy; itt úgy vélik, védhető a magyar kormány által képviselt jogi álláspont, és ha nem sikerül kompromisszumot kötni a bizottsággal, akkor Magyarország az Európai Bírósághoz fordul - mondta el Csepreghy.