Az ülésen részt vevő Molnár Csaba, a DK EP-képviselője újságíróknak elmondta, a testület kétszer szavazott. Először a személyi alkalmasságára szavaztak, itt 15 igen vokssal, 10 ellenében, 2 tartózkodás mellett megszavazták, hogy Navracsics alkalmas EU-biztosnak. A második szavazás Navracsics portfóliójáról szólt, vagyis arról, hogy a Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnök által összeállított tárcát megkaphatja-e a magyar jelölt. Itt 14 volt a nemleges és 12 az igenlő szavazatok száma, 1 tartózkodás mellett. Ez azt jelenti, hogy Junckernek másik portfoliót kell találnia Navracsics számára.

A Reuters értesülései szerint néhányan azt javasolták, hogy a magyar biztosjelöltnek adjanak egy kevésbé "érzékeny" területet, vagy néhány felelősségi kört vegyenek még ki a portfoliójából, de állítólag Juncker szerette volna elkerülni, hogy a javasolt csapatát meg kelljen bolygatnia, és tanácsadói reményüket fejezték ki, hogy Navracsics eleget tett annak érdekében, hogy megmutassa függetlenségét Orbántól.

Ezt látszik alátámasztani Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő nyilatkozata is, aki azt mondta az ülés után újságíróknak, most Juncker megítélésén múlik, hogy miként lehet továbblépni, vagyis hogy a portfólió eredeti felelősségi területeinek egy részét elveszik-e vagy teljesen már tárcát kínálnak a magyar biztosjelöltnek. Szerinte Navracsicsnak "nem a szakmai teljesítményét értékelték" a szavazáskor. "Nagyon sok kritika politikai jellegű volt az Orbán-kormánnyal és Magyarországgal szemben, és nem a biztos felkészültségével volt kapcsolatos" - tette hozzá a kárpátaljai EP-képviselő, a kulturális és oktatási bizottság tagja. Akik nemmel szavaztak - tette hozzá -, azok többnyire azt kritizálták, hogy nem hiteles számukra az európai elkötelezettsége, nem olyan a politikai háttere, amilyet ők el tudnak fogadni egy biztossal szemben.

Az MTI brüsszeli tudósítója uniós forrásból úgy értesült: a kinevezési folyamat ismerői azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a Navracsicsnak szánt tárcától elvonják az uniós polgárság felelősségi területét, és átadják azt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság leendő első alelnökének. Ebben az esetben a magyar biztos a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért lehetne felelős.

Navracsicsnak múlt szerdán volt a meghallgatása, ezt követően további hat pótkérdést kapott az őt meghallgató bizottságoktól, amelyekre vasárnap este megkülte a válaszokat.

Háromszor tagadta meg mesterét

Molnár Csaba úgy kommentálta az EP-szakbizottsági döntést, hogy "Navracsics Tibor, ahhoz, hogy meg tudja szerezni a hőn áhított európai bizottsági pozícióját, háromszor tagadta meg most az írásbeli kérdések ügyében mesterét, Orbán Viktort". A DK-s politikus szerint a magyar jelölt megtagadta az Orbán-kormány oktatáspolitikáját és médiareformját, valamint az általa is irányított bírósági reformot.

"Csökkenti a hitelességét ennek a megtagadásnak az, hogy amikor pozícióban volt magyar miniszterként, akkor ezt nem tette meg" - jegyezte meg. Elmondása szerint a szakbizottsági ülésen csak a jobbközép néppárti frakció állt ki teljes mellszélességgel Navracsics mellett.

Molnár Csaba szerint Juncker most vagy egészen más tárcát kínál a magyar jelöltnek, vagy szűkíti az eredetileg neki szánt portfóliót, vagy felkéri a magyar kormányt, hogy jelöljön új biztost. Molnár úgy véli, a legvalószínűbb az, hogy Juncker a tárcához eredetileg tartozó területek közül legalább az egyiket el fogja venni.

A liberálisok csalódtak

Az EP liberális frakciója közleményében csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szakbizottság igent mondott Navracsics biztosi alkalmasságára. Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő szerint a magyar jelölt egyértelműen kudarcot vallott abban, hogy kimutassa európai elkötelezettségét. "Az Orbán-kormány tagjaként társfelelősséget viselt a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok módszeres aláásásáért" - jelentette ki

Siker Brüsszelben: Az EP szakbizottsága támogatja Navracsics Tibor biztosi jelölését!

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja sikerként értékelnte Navracsics teljesítményét. A közleményük szerint "Navracsics Tibor meghallgatása az Európai Parlamentben egyértelmű siker volt".  A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerint az EP illetékes szakbizottságai előtt nyújtott teljesítménye az egyik legjobb volt a biztos-jelöltek között. "Navracsics Tibor felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni, alkalmassága mindenki számára világosság vált. Ennek köszönhetően a parlament illetékes bizottságában ülő képviselők többsége Navracsics Tibor jelölését támogatta a bizottság mai ülésén" - olvasható a közleményben.
Igaz, emellett azt is hozzáteszik: "a parlamenti szakbizottság baloldali többsége ugyanakkor módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogy ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik. A biztosi portfóliók részletes tartalmát illetően a bizottság elnökének kizárólagos hatáskörében van a döntés".
"Az elmúlt hetek balról értekező pártpolitikai alapú és ideológiai jellegű támadásait is figyelembe véve különösen nagy sikernek tartja a néppárti delegáció, hogy Navracsics Tibort a szakbizottság meggyőző többséggel támogatta" - folytatódik a közlemény. "Navracsics Tibornak gratulál a Fidesz-KDNP európai néppárti delegációja - sok sikert, jó munkát kívánunk neki!" - zárul a Fidesz-KDNP gratulációja.

Az Európai Parlament október 22-én szavaz az új bizottság egészéről, miután az Európai Parlamentnek és bizottságainak nem áll módjában, hogy egy-egy biztos kinevezését megvétózza.

A Bruxinfo szerint szerdán előbb a szakbizottsági elnökök, majd csütörtökön az EP vezető testületének, az "elnökök konferenciájának" (a frakcióvezetők és az EP-elnök testülete) az ülése, amelyen az első közös EP-álláspontot próbálják meg véglegesíteni. Ez utóbbit csütörtökön fogják nyilvánosságra hozni.

A csütörtöki EP-álláspont ugyanakkor még mindig nem a végső döntés lesz majd a leendő Juncker-bizottságról, csupán egy sor reflexió az egyes portfoliók és azok betöltői kapcsán. Jean-Claude Juncker ennek fényében megteheti, hogy egyes ajánlásokat (részben vagy egészében) figyelembe vesz, másokat ignorál, netán mindet elfogadja, vagy semmit nem változtat az általa eredetileg összeállított csapaton és munkamegosztáson, és így terjeszti be az október 22-i plenáris elé szavazásra a teljes listát.

José Manuel Barroso 2004-ben, az első bizottsági listáját még a meghallgatásokat követő parlamenti igények figyelmen kívül hagyásával ajánlotta elfogadásra, és majdnem bele is bukott: a listát az utolsó percben vissza kellett vonnia, és két héttel elhalasztották a döntést. Két hétre rá a szakbizottságok által eredetileg kért hat módosítás helyett csak hármat fogadott meg, ám így már a testület bizalmat kapott.