A magyar gazdaságnak súlyos nehézségekkel kell megküzdenie, miközben a globális gazdaság lassulása és a fokozott pénzpiaci feszültségek a már egyébként is törékeny és jelentősen eladósodott gazdaságot a recesszió felé sodorja  - áll az OECD legfrissebb Magyarországról szóló jelentésében.

Az OECD szerint a magyar gazdaság 2012 elején recesszióba süllyedhet, az év második felében gyenge emelkedés jöhet. A munkanélküliségi ráta tovább emelkedhet a gazdaság lassulása miatt, amit súlyosbít a minimálbér 19 százalékos emelése, eközben a munkaerőkínálat a szociális juttatások csökkentése miatt emelkedhet. Közép távon sem vázol fel az OECD túl rózsás képet a potenciális gazdasági növekedés ösztönzését célzó intézkedések nélkül. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2008 óta 25 százalékot esett, ami a potenciális kibocsátást 1 százalék alá vitte. Eközben a munkatermelékenység valamelyes emelkedhet, de a társadalom gyors öregedése a következő években a gazdasági növekedés ütemét 1-1,5 százalék körül tarthatja.

Kapcsolódó

Az elemzés hozzáteszi: vitatott gazdaságpolitikai intézkedések szintén hozzájárulnak a bizonytalansághoz, ezáltal negatív hatást gyakorolva a fogyasztói, üzleti és piaci bizalomra. A gazdaság stabilizálása az első és legsürgetőbb prioritás - figyelmeztet a nemzetközi szervezet.

Az OECD elemzésében úgy véli, hogy a gazdaságpolitika hitelességének erősítése szükséges a gazdasági növekedés gyorsításához és a jövedelmek emelkedéséhez. Az ország iránti bizalom visszaállításában segíthet a megegyezés a multilaterális intézményekkel (vagyis az IMF-fel és az EU-val) és segítheti a szükséges fiskális konszolidációt az árfolyam stabilitása révén csökkenő devizában denominált adósságter révén.

AZ OECD szerint a második legfontosabb kihívás Magyarország számára a gazdasági növekedés szilárd alapokra helyezése a tartós fellendülés megalapozásához. Ennek feltétele a háztartások adósságállományának csökkentése, de lehetőleg - a hitelválság elkerülése végett - a bankrendszer gyengítése nélkül.

A növekedési potenciál javítását rendkívül fontosnak nevezi az OECD jelentése, amelyet a foglalkoztatás növelésén és az egészségügyi mutatók javításán keresztül lát lehetségesnek.

Hitelesség, hitelesség, hitelesség

Egy hiteles fiskális konszolidáció és a munkaerő-kereslet támogatása segítene a gazdaság stabilizálásában - állítja az OECD. A relatíve kedvező pénzügyi pozíciók ellenére a mögöttes gazdasági egyensúly megbomlása miatt 2012-ben újabb intézkedések meghozatala szükséges. A gazdasági növekedés ösztönzése érdekében egy fenntartható pénzügyi konszolidációnak nagyobb mértékben kellene a kiadások tartós visszaszorítására hagyatkoznia hosszabb távú intézkedések meghozatalával és strukturális reformok végrehajtásával - véli az OECD, amelyre példaként a Széll Kálmán tervben felvázolt intézkedéseket említi. Amennyiben további intézkedések szükségesek a konszolidáció érdekében, akkor a legkevésbé torzító hatású adók emelését javasolja a nemzetközi szervezet legfissebb országjelentése.

Az adórendszerben bekövetkezett változásokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy nagyon regresszív. Egy sikeres pénzügyi konszolidácónak viszont feltétele, a fair tehermegosztás a szegények és a gazdagok között az intézkedések társadalmi elfogadottságának erősítése és az adóreformok fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Magyarországon ezek a reformok azonban az adóátalakítások terhét az alacsony keresetűek felé tolta mind a kiadási (pl.: áfaemelés), mind a bevételi oldalon (pl.: szociális juttatások visszavágása).

A konszolidációs program hitelességét alátámasztaná, ha a Költségvetési Tanács megfelelő forrásokat kapna a pénzügyi felügyelet ellátásához, ugyanakkor az OECD visszavonná a KT vétójogát a költségvetéssel szemben, mivel az a kormány bukását eredményezheti.

A ciklikus munkanélküliség strukturális munkanélküliséggé alakulásának elkerülése érdekében az OECD szerint a munkaerő-piaci szabályozásokban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az olyan aktív - pozitív változásokat ösztönző - intézkedésekre, mint a jó minőségű képzések, de a foglalkoztatási támogatásoknak is célzottabbnak kellene lennie, továbbá nagyobb figyelmet kellene szentelni a minimálbér nagymértékű emelésének idővel történő korrekciójára.

Befektetőbarát környezet kellene

A növekedés szilárdabb alapokra helyezését segítené az OECD szerint egy befektetőbarát környezet kialakítása és a gazdság sokkokkal szembeni megerősítése. A nemzetközi szervezet jeletése arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország rendkívül kitett a befektetői bizalomban bekövetkező változásoknak a devizaadósságon keresztül. Ez igaz az államadósságra is, aminek nagyobb mértékben kellene belső, forintfinanszírozásra alapozódnia, különösen a háztartások esetében.

Rövid távra szóló javaslatok

Gazdasági stabilitás hiteles fiskális konszolidáción keresztül
  • Megegyezés multilaterális szervezetekkel (EU/IMF) a hielesség megalapozásához
  • A jegybank függetlenségének biztosítása
  • A fiskális konszolidáció fenntarthatóságának megteretmése kiadáscsökkentéssel, adóbevételek beszedésésnek javítása, és ha szükséges a legkevésbé torzító hatású adók emelése
  • A fiskális konszolidáció kiegyensúlyozott elosztási hatásainak biztosítása a gyermektámogatási juttatások ellenőrzésével, a foglalkoztatási adójóváírás visszaállításával, a személyi jövedelemadó-rendszerben adómentes juttatások elfogadásával, az átlag felett keresők szja-csökkentési tervének visszavonásával, a legkevésbé torzító hatású adókkal, például a tehetősek ingatlanjaira kivetett adóval
  • A Költségvetési Tanács hatékony tevékenységének visszaállítása az ehhez szükséges létszám és pénzügyi források növelésével, illetve a költségvetéssel kapcsolatos vétójogának visszavonása.
A háztartások eladósodottságának csökkentése
  • A bajba jutott hiteleseket segítő programok célzottabbá tétele az adósságátütemezés a jövedelemhez mért törlesztőrészlet arányában, és/vagy negatív saját tőke alapján történő megállapítani
  • A kivételesen magas bankadó 2013-as kifutása után a sarcot ennél kevésbé torzító hatású adóval helyettesíteni
A strukturális munkanélküliség elkerülése
  • Az elsődleges munkaerőpiacra történő bekerülés megkönnyítése a közmunka-programok szerkezetének jelentősen megnövelt képzési és továbbképzési szolgáltatásokká történő átalakításával
  • Annak biztosítása, hogy a minimálbér további emelése nem haladja meg az inflációt, hogy az a mediánhoz mért minimumbér arányát csökkentené

Azoknak a programoknak, amelyek a háztartások eladósodottságának csökkentésére irányulnak, a háztartásokra nehezedő nyomás mérséklését kellene szolgálnia és biztosítaniuk az adós, a hitelező és a kormány közötti teherelosztást. Ennek fényében az OECD üdvözlendőnek és a jó irányba tett lépésnek tartja a kormány és a bankok között tavaly decemberben született egyezséget e probléma kezelése érdekében, de a jelentés szerint a bajba került adósokat nem megfelelően célozta meg az intézkedés. A nemzetközi szervezet szerint ezt - amennyiben szükséges - a pénzintézetek tőkemelésével kellene megoldani, hogy ne épüljenek le a hitelportfoliók, az ágazatra kivetett adót pedig csökkenteni kellene illetve át kellene alakítani.

Több féket és ellensúlyt

Több fék és ellensúly szintén segítené a kiszámíthatóbb és ezáltal befektetőbarátabb üzleti környezet kialakulását - jegyzi meg az OECD. Különösen az Alkotmánybíróság gazdasági ügyek felett gyakorolt felügyeletének hatáskörét nem kellene függővé tenni a GDP-hez mért államadósságszinttől, a jegybank hatékony függetlenségét biztosítani kell Magyarország nemzetközi téren vállalt kötelezettségeivel összhangban - hangsúlyozza az OECD.

A foglalkoztatás növelése és az egészségügyi mutatók javítása szintén hozzájául a gazdság fellendítéséhez - áll a jelentésben. Strukturális intézkedések szükdségesek a munkaerő-kínálat növelésére az alulreprezentált csoportok körében. Példaként az elemzés a nők munkaerő-piaci részvételének növelését említi a flexibilis munkaidőn, valamint a munka és a család könnyebb összehangolásának biztosításán keresztül. A nemzetkozi szervezet nagyobb összehangoltságot javasolna a képzési rendszer és a munkaerő-piaci igények között, szerinte ugyanis ez segítené a romák és a fiatalok munkaerő-piaci integrálását.

Közép távra szóló javaslatok

A hosszú távú pénzügyi stabilitás fenntarthatósága
  • A devizában denominált adósságot csökkenteni kell és növelni az adósság futamidejét. A forintban denominált kibocsátások zökkenőmetesebbé tétele érdekében növelni kell az állampapír-vásárlók arányát a harmadik nyugdíjpillér fejlesztésével.
  • Folytatni kell a nyugdíjrendszer első pillérének reformját, minden nyugellátás szja-kötelessé tételével és a korai nyugdíjazás megszüntetésével
Egy fenntartható és olcsó pénzügyi közvetítés biztosítása
  • Hitelezési költségek csökkentése átlátható szabályozások kiterjesztésével minden fix vagy változó kamatozású hitelre
  • A pénzügyi felügyelet pénzügyi függetlenségének erősítése a felügyeleti díjak emelésén keresztül
A munkaerő-piaci aktivitás növelése
  • Emelni kell az iskolai végzettség szintjét a képzési lehetőségek divezifikálásával, a tanulmányok mellett lehetőséget nyújtó munkahelyi térningekkel (szakmunkásképzés, kötelező szakmai gyakorlat)
  • A élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtése a már nem pályakezdők számára és e lehetőség fenntartása
  • A szülés utáni munkából kimaradás időtartamának csökkentése és az erre fodított források állami kiadásainak átcsoportosítása a pénzbeli ellátások és adókiadásoktól a három év alatti gyermekek számára szolgáló, jó minőségű gyermeknevelési és -gondozási szolgáltatások felé.
Az egészségügyi rendszer javítása
  • A megfelelő díjazás szintjének megállapítása az egészségügyi szakemberek megtartása érdekében
  • A szolgáltatók visszatérő és tőkeköltségeire vonatkozó finanszírozásának egységesítése
  • A fekvőbeteg-ellátási intézmények átalakítása oly módon, hogy az segítse a források átcsoportosítását a járóbeteg-ellátások és a hosszú távú gondozás felé.
  • Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében a hálapénz erőteljes visszaszorítása.

A korkedvezményes nyugdíjak mérséklése és az élethosszig tartó tanulás az OECD szerint ösztönzően hatna az idősebb korosztály továbbfoglalkoztatására. Az egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatban pedig a tanulmány megjegyzi, hogy a rendszer hatékonyabbá tételét az államháztartás különösebb túlfeszítése nélkül a fekvőbeteg ellátástól a járóbeteg ellátás javára történő forrás-átcsoportosítással, prevenciós és egészségmegörző programokkal, a hosszú távú gondozás, valamint az egészségügyi munkaerő-menedzsment javításával lehet elérni. Az egészségügyi ellátásokhoz való jobb hozzáférés pedig a hálapénzek viszaszorításával lehetséges a nemzetközi szervezet jelentése szerint.