A vártnál alacsonyabb szintre, 4,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta novemberben. A ráta csökkenésének üteme lassulhat a következő hónapokban, hiszen a magyar gazdaság megközelítette a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság szintjét - kommentált a friss adatokat Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Az 5,1 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát követően idén újabb mélypontra csökkenhet a mutató, átlagosan 4,3 százalék lehet. Eközben azonban a magyar gazdaság jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkezik, hiszen a 208 ezer főnyi munkanélküli, valamint a közmunkaprogramban részt vevő 221 ezer fő mellett továbbra is rendkívül sok inaktív van, akik nem jelennek meg a munkaerőpiacon egyáltalán. Az ő számuk 2,9 millió fő körül van a 15-74 év közötti népesség körében. Ahhoz, hogy ezek az emberek megjelenhessenek és munkát vállalhassanak, hosszú távú gazdaságpolitikai válaszra lenne szükség - fogalmazott Ürmössy. Várakozása szerint 2017-ben a GDP 3,4 százalékkal nő.

A munkanélküliségi ráta jelenleg a soha nem látott 4,5 százalékos mélyponton áll, a munkanélküliek száma így már közelíti a 200 ezer fős lélektani határt. A piacot némiképp meglepte a kedvező adat, mivel igen jelentős munkaerőhiánnyal küzd a magyar gazdaság. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy egyelőre még a vállalatok találtak kellő számú szabad munkaerőt - fogalmazott - Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Rövid távon tovább javulhatnak a munkaerő-piaci mutatók, bár ennek lehetősége egyre szűkösebb a feszesebbé váló munkaerőpiac miatt. Ugyanakkor az alacsony aktivitási ráta arra utal, továbbra is van kiaknázatlan tartalék a magyar munkaerőpiacon. A kérdés, hogy milyen nehéz és mennyibe kerülne őket visszacsábítani a piacra. Idén az erős bérnyomás növelheti a munkavállalási hajlandóságot, egyúttal azonban a költségvonzata elbocsátásokhoz is vezethet, főként a kevésbé hatékony vállalatoknál. A két hatás eredőjét egyelőre nem lehet számszerűsíteni - véli az elemző.

A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a negyedik negyedévben újra gyorsulhat - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják. A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.

A következő hónapokban a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt átmenetileg 4,4 millió alá csökkenhet, így az idei év elején szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 5,5-5,7 százalék közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Jövőre folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, ill. a munkanélküliek számának csökkenése, ezért jövő év közepére már 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Idén 4,8 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta - véli Suppan.

A munkanélküliségi ráta lényegében a teljes foglalkoztatottságra utal, ezért jelentősebb csökkenés már nem várható. A foglalkoztatottság az idén is növekedhet, de ezzel párhuzamosan egy átrendeződés indulhat el a munkaerőpiacon, részben a minimálbér-emelés hatására - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

A 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta alacsony, de figyelembe kell venni, hogy ez lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti. Sőt, továbbra is több szektorban munkaerőhiány van. A látszólagos ellentmondás magyarázata, hogy a cégek olyan posztokra keresnek dolgozókat, amelyeket munkanélküliek képzettségük, tapasztalatuk alapján nem tudnának betölteni - mondta Németh. Véleménye szerint olyan oktatási, képzési programokra lenne szükség, amelyekkel a tartósan állás nélkül maradókat, valamint a közfoglalkoztatottakat vissza lehetne irányítani az elsődleges munkaerőpiacra. Ez egy egészségesebb szerkezetű, a piaci igényeket jobban kiszolgáló munkaerőpiacot eredményezne. A szakember szerint 2017-ben a munkanélküliségi ráta minimális csökkenést még elérhet, de lényeges mérséklődés nem várható.