A ma megjelent Széll Kálmán Terv 2.0 szerint a kormány kész év közben is adót emelni. Előzetes híresztelések ellenére nemcsak a mobilágazatot sújtaná a távközlési szolgáltatásokra kivetett adó, az minden hívás minden percére, minden elküldött sms-re fizetendő lenne. Rövid távú egyensúlyjavító intézkedésként már 2012 közepétől fizetendő lenne, miközben a hírközlési ágazatot sújtó különadót a legkorábban 2013-ban vezetnék ki. Az idénre 32, jövőre 50 milliárd forint a bevételi terv. Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint.
A pénzügyi tranzakciós adó is az előzetes tervek szerint, bár csak 2013 január 1-től kerülne bevezetése, mértéke 0,1 százalék lenne, de elképzelhető, hogy szolgáltatás szerint differenciálnák. Az adó alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki.
A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximalizálása vagy annak degresszív kialakítása a dokumentum szerint. Az adó bevezetéséből 130-228 milliárd forint bevételt várnak. A 130 milliárd forint bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét nem kevesebb, mint 30 ezer forintban maximáljnák, illetve az is lehetőség a döntéshozók szeirnt, ha az adó felső határa magasabb értékben kerül meghatározásra, ha az adó nem maximalizált értékkel, hanem sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal kerülne bevezetésre, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcs kerül meghatározásra.
Ha a tranzakciós adó értékét nem maximalizálják, akkor egy tranzakció adótartalma például egy ingatlan-adásvételnél (de akár újautó-vásárlásánál is) még a látszólag alacsonyabb kulcsok ellenére is nagyon magas összeg lehet, tovább fagyasztva az életjeleket alig-alig mutató lakás-vagy újautó-piacot, miközben a vásárlókat ugyanezért a tranzakcióért még egyszer alaposan megadóztatják, vagyonszerzési illeték címén.
Törölnének néhány kisadót, például a magánszemélyek 98 százalékos különadóját - amelynek az akkori indoklás annak idején a "pofátlan mértékű végkielégítések" megfékezésére szolgált.
A vagyonbiztosítás nem öngondoskodás?
A pénzügyi szektor különadójának részleges kivezetése miatt a biztosításokat is megadóztatnák. Az új adó alól mentesülnének az életbiztosítások, amellyel a kormány első sorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot határoznának meg, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében - a baleseti adó beépítésével - 30 százalékos kulcs kerülne bevezetésre. Az átalakításból - a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvünkhöz képest - 15 milliárd forint többletbevételre számít az állam. Ez aggasztó folyamatokat indíthat el, mivel cascója már így sincs a legtöbb autósnak, és csak a nagy katasztrófák után nőtt meg a vagyonbiztosítások iránti érdeklődés is. A magyar ingatlanállomány ma is nagy mértékben alulbiztosított, a helyzeten várhatóan az új adók, illetve az egyéb intézkedések miatti csökkenő lakossági jövedelemforrások tovább rontanak.